Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
TÓTH KATA az országában legeltető erdélyi pásztoroktól immár dézsmát szedett, kötelezte magát évi 5000 arany fizetésére az erdélyi fejedelem számára.91 Ennek a megállapodásnak azonban rendkívül összetett háttere van, amire a pásztorkodással kapcsolatos tanulmányok nem tértek ki. Annál részletesebben írnak viszont róla a politika- és diplomáciatörténeti munkák.92 Ahhoz, hogy megértsük a hitlevél kiállításának szükségét és annak a juhtenyésztéssel kapcsolatos összefüggéseit, meg kell vizsgálni az erdélyi fejedelem számára évente fizetendő pénzösszegre, illetve a havasalföldi vajda kincstárába befolyó juhdézsma megjelenésére és fontosságára vonatkozó adatokat a korabeli forrásokban. 91 Török-magyarkori i. m. IV. 244-245. 92 Ion Sírbu: Mateiü-Vodä Bäsärabäs auswärtige Beziehungen. 1632-1654 (Zur Geschichte des Orients). Leipzig 1899; Nicolae Iorga: Studii si documente eu privire la istoria romînilor I-XXV. Bucuresti 1902. IV; Stefan Andreescu: Matei Basarab, Vasile Lupu si proiectul de cruciadä din anii 1645-1647. In: Anuarul Institutului de Istorie si Arheologie A. D. Xenopol 21. (1984) Szerk. Leon Simanschi. Ia§i 1984. 147-168.; Nicolae Stoicescu: Matei Basarab. Bucure§ti 1988. 93 Levelek és okiratok i. m. 34., 38.; Sírbu, I: Mateiü-Vodä Bäsärabäs i. m. 17-18. 94 B. Szabó János: Két díván Budán: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és a magyarországi oszmán hódoltság elitje (1630-1636). Történelmi Szemle 61. (2019) 2. sz. 254. 95 Levelek és okiratoki. m. 33-34., 46., 108. 96 Uo. 105. Sírbu szerint a vajda már ekkor átengedte a juhdézsma egy részét Rákóczinak. - Sírbu, I: Mateiü-Vodä Bäsärabäs i. m. 58., 3. jegyz. 97 Török-magyarkori i. m. IV. 244-245. Az erdélyi fejedelemnek fizetendő évi pénzösszegről bőven szólnak 1632-től a diplomáciai levelek. Ettől az évtől kezdve ugyanis azok a bojárok, akik Leon Tomsa vajda hatalomra kerülése után elmenekültek Erdélybe, éves adót ígértek I. Rákóczi Györgynek, amennyiben elűzi a vajdát. Ugyanakkor maga Leon is ígéretet tett évi pénzösszeg fizetésére az erdélyi fejedelemnek, akárcsak utódja, a három hónapig uralkodó Radu Ilias.93 A fennmaradt források nem szólnak azonban arról, hogy a vajdák betartották-e az ígéretüket. Rákóczinak az éves adó mindenképpen hasznára vált volna, hiszen uralkodásának kezdetén alapvető céljai között szerepelt a Havasalföld feletti befolyás megszerzése.94 Sajnos azonban a Rákóczi és Szalánczy István konstantinápolyi követ közötti levelezésben csak a fejedelemnek járó, néhol 4000, máshol 5000, illetve 6000 forint értékű évi fizetségről esik szó, a juhdézsma nem kerül szóba.95 Noha 1633 márciusában Szalánczy megemlíti, hogy egy bizonyos Keresztesi követsége elvégezte „az juhok állapotját”, a levél nem mutat rá a pénzösszegek és a juhdézsma közötti összefüggésre.96 A „juhok állapotjának” fogalma több ügyre is utalhat, elsősorban a már említett juhdézsmára. Az 1635-ben kiadott oklevél szerint először Leon vajda - Bethlen Gábor halála után - vett dézsmát a Havasalföldön legeltető erdélyiektől, akiknek azelőtt „szabados járások volt”.97 Kemény János 1649-es állítása szerint azonban „az juhokért való adás, Bethlen Gábor, Leon vajda, Alexander vajda 624
