Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
ERDÉLYIEK VÁNDORPÁSZTORKODÁSA HAVASALFÖLDÖN A 16-17. SZÁZADBAN idejében is megvolt”.98 Láttuk, hogy már Neagoe Basarab Brassónak és a székelyeknek írt oklevelében, illetve az 1520-as és 1606-os határhúzásokat rögzítő iratokban is szó esik a juhok legeltetése után fizetendő adóról (gorstiná). Ezeket az adókat azonban valószínűleg csak helyi szintű megegyezések írták elő. Viszont ha hihetünk Kemény János levelének, Leon Tomsa (1629—1632) — sőt már Alexandru IV. Ilias (1616-1618, 1627-1629) vagy pedig Alexandru V. Coconul (1623-1627) - uralkodásának időszakára tehetőek az első olyan tárgyalások, majd esetleges megállapodások a juhdézsmáról, amelyeket nem bizonyos erdélyi falvak, városok, magánszemélyek kötöttek a havasalföldi vajdával, hanem amelyek a két uralkodó közötti egyeztetések nyomán születtek meg, és a korábbiakhoz képest általánosabb, szélesebb körű érvénnyel bírtak. 98 II. Rákóczi György i. m. 17. 99 Urbariile Tárii Fágárasului i. m. I. 184. 100 Egy 1644-es összeírás szerint I. Rákóczi György karánsebesi, lugosi, hátszegi és fogarasi juhai a görgényi uradalom különböző havasain (Petele, Hodak, Meszera) legeltek. - I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631-1648). Szerk. Makkai László. Bp. 1954. 618-619. 101 I. Rákóczy György és a Porta. Levelek és okiratok. Szerk. Beke Antal - Barabás Samu. Bp. 1888. 406. 102 A levél regesztája szerint Rákóczi a juhokat legeltetés végett küldte Havasalföldre. - Documente privitoare la istoria românilor i. m. XV/2. 1093-4. Nem kizárható azonban, hogy a juhokat csupán eladásra szánták. A „juhok állapotja” fordulat Szalánczy levelében azonban nemcsak a dézsma ügyére vonatkozhatott, hanem esetleges jószáglopásokra, vagy akár Rákóczi saját juhainak legeltetésére is: az 1632-es fogarasi urbárium szerint ugyanis az erdélyi fejedelem 460 juha Havasalföldön töltötte a telet.99 Rákóczinak — a kiterjedt, de az országban szétszórt birtokainak köszönhetően — valószínűleg nem volt szüksége a havasalföldi nyári legelőkre, csupán a teleltetést kellett megoldania.100 Tudjuk, hogy a későbbiek során a juhkereskedelemben is érdekelt volt: 1639-ben a Portára küldött juhok áráról szóló tárgyalásra szólította fel Rétyi István kapitihát,101 1642-ben pedig a fogarasi udvarbírót egy bizonyos számú juh Havasalföldre szállíttatására utasította.102 Rákóczinak tehát két, egymástól teljesen független célja lehetett: egyrészt évi járadékot biztosítani a fejedelemség számára Havasalföld részéről a vajdával kötendő politikai szövetség keretein belül; másrészt szabályozni az erdélyi juhok legeltetését Havasalföldön - valószínűleg nemcsak a dézsma miatt, hanem a juhkereskedelem céljából is. Miután a fejedelem beleegyezett abba, hogy a havasalföldi vajda juhdézsmát gyűjtsön az erdélyiektől, az erdélyi juhtulajdonosok mind Havasalföldön, mind hazájukban - juhaik után - adó fizetésére kényszerültek. Feltehetőleg egy, a fejedelem és a juhtulajdonosok közötti hosszabb vita eredménye lehetett az, hogy az erdélyi országgyűlés megszavazta a barcaságiaknak 625
