Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
MAGYARORSZÁG (ÚJRA)FELFEDEZÉSE terem kétoldalt a föld! De a hal a miénk!” - adta egyik rapsictársának szájába a zavarba ejtő szavakat.87 S bár természetesen helyet szorított a jól gazdálkodó mintaszövetkezeteknek, és a mű az 1970-es árvíz kapcsán megtapasztalt összefogás patetikus képeivel zárult, összességében mégis azt mondhatjuk: Végh Antal nyírségi szociográfiája méltó folytatása a harmincas évekbeli elődök munkáinak - mindenekelőtt a bátorsága miatt. Az sem elhanyagolható szempont, hogy hosszú távon - akár a népiek - ő is jól járt a botránnyal: neve országosan ismertté vált, a könyv rövid időn belül több kiadást is megért, szerzője pedig korábban sohasem látott volumenű honoráriumot zsebelhetett be művéért.88 87 Végh A.: Erdőháton, Nyíren i. m. 226-234. Idézet: no. 230. 88 Végh saját emlékei szerint az egyik új kiadásért nyolcvanezer forintot kapott. - Végh A.: Akkor is i. m. 217. 89 A történetet utóbb kisebb pontatlanságokkal, de a lényeget tekintve a korabeli forrásokkal megegyezően adja elő a Szépirodalmi Könyvkiadó egyik szerkesztője. - Domokos Mátyás: Leletmentés. Könyvek sorsa a „nemlétező” cenzúra korában, 1948-1989. Bp. 1996. 233. Hogy a MAORT-per még a nyolcvanas években is érzékeny téma volt, azt a „szabotázst” regénybe szövő Galgóczi Erzsébet Vidravas című munkájának keletkezéstörténete illusztrálja. - Magyar irodalmi művek, 1956-2016. Főszerk. Falusi Márton - Pécsi Györgyi. Bp. 2021. 448-450. 90 „Mocsár nem mondja ki, de az egészből mégis az derül ki, hogy MAORT-szabotázs - legalábbis a szó leegyszerűsített, büntetőjogi értelmében - nem volt. Az világos, hogy a MAO RT amerikai vezetői, az adott politikai körülmények között nem akarták emelni a termelést. Ha tetszik: »elszabotálták« azoknak az új, nagy anyagi befektetéseket is igénylő erőfeszítéseknek a megtételét, amelyekkel a termelést fokozni lehetett volna. De az adott a meglevő körülmények között, »objektive« a kizsarolástól védték az olajforrásokat. [...] Ennek a résznek feltétlenül benne kellene maradnia a könyvben, - de az illetékes politikai és szakmai vezetőkkel mégis konzultálni szükséges”. — Darvas József lektori véleménye Mocsár Gábor Égő arany című könyvkéziratáról”, d. n. RETORKIL X.5. 28. doboz, 1. doszszié. (Darvas emellett szerkezeti problémákat is jelzett.) Már az eddigiek során is láthattuk, hogy a szerkesztőbizottság egyfajta pufferszerepet töltött be a nagypolitikai elvárások, a magukat kiírtnak érző megyei vezetők és a szabadságukban korlátozott szerzők között. Erről tanúskodik az első megjelent szociográfiának, vagyis Mocsár Gábor Égő aranyának a sorsa is. Mocsár a magyar olaj termelés múltját és jelenét vetette papírra, s bevezető fejezetében részletesen tárgyalta az 1948-as MAORT-pert is, mely során az amerikai érdekeltségű vállalatot szabotázzsal vádolták, és Papp Simont, a Magyar-Amerikai Olajipari Részvény társaság nyugalmazott igazgatóját koncepciós perben halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a vállalatot pedig végül államosították. Mocsár kéziratának első verziója - ennek megfelelően - nagy riadalmat váltott ki a Magyarország felfedezése szerkesztőbizottságában.89 Darvas zavarodottan kereste a „vonalat”,90 ám sem a Legfőbb Ügyészség politikai osztályának szakvéleménye, sem pedig az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának kísérőlevele nem volt teljes mértékben megnyugtató e tekintetben. A szabotázs minősítést „nagymértékben er ölte tettnek” találó ügyészség szerint a fennmaradt iratok alapján „nem lehet határozottan megállapítani, hogy az ítéletet koholt vádak 573
