Századok – 2024
2024 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország (újra)felfedezése. Egy szociográfiai sorozat indulása a Kádár-korszakban
BARTHA ÁKOS alapján hozták-e”, vagyis a MAORT-per megítélésének revideálása még váratott magára. Sőt, az állampárt vezetése az ügyészség által jelzett, politikailag problémásnak tartott részek javítását is kérte.91 Az esetet, s általa — pars pro toto — az egész vállalkozás gúzsba kötöttségét illusztrálja Darvas lektortársának, az „olajosok” rehabilitálásában bízó Gondos Ernőnek az őszinte kitárulkozása, akit „a szöveg meggyőzött arról, hogy az amerikai vállalat nem szabotált. A kérdés most már az: leírhatjuk-e ezt, ha így van? Én el tudom képzelni, hogy igen.”92 91 Garam völgyi József levele Darvas Józsefnek, 1969. nov. 19. RETÖRKILX.5. 28. doboz, 1. dosszié; A Legfőbb Ügyészség politikai osztályának észrevételei Mocsár Gábor Égő arany című könyvkéziratáról, 1969. nov. 1. Uo. 92 Uo. (Gondos emellett több szerkezeti és stiláris problémát is jelzett.) 93 Vö. „[...] a szakmai alapkérdésekben nem az amerikaiaknak, vagy a MAORT-osoknak, hanem a műszaki szakembereknek volt igazuk” és ezt a különbségtételt a műben „végig kell vezetni” - Tóth Dezső levele Darvas Józsefnek, 1969. máj. 9. MNL OL XXIX-I-34-b, 4/18. tétel. Mocsár Gábor. 94 Mocsár Gábor: Égő arany. Bp. 1970. 297. Mocsár logikája másutt is megbicsaklik. Ekképp a kőolajiparba áramló vidéki munkások sorsa azt példázza számára, hogy „az átszerveződés, amely ezeket az embereket kidobta a faluból, mégsem volt annyira megszenvedtető”. - Uo. 111. A téeszesítésekhez kapcsolódó erőszakra számos példát hoz Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete: 1945-1965. Bp. 2012. 95 Papp István: Szemek a láncban. Játszmák a magyar állambiztonság történetében. Bp. 2015. 239. 96 Az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-bejegyzése 2022. jún. 13-án. Lásd https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0Uo83MUyxqc4PApKyKhn6is7j4g6zQYU UVshAhU8Bd8BJX3299dDRKlX5tb4UqlAal&id=121560831247609 (letöltés: 2023. okt. 25.). Mocsár végül kínos logikai döccenők árán ugyan, ám minden elvárásnak eleget tett: az amerikai „imperialista” céget (melynek munkásbarát cégpolitikáját és demokratikus szakembernevelését nem hallgatta el, sőt részletezte művében) „cápaként” jelenítette meg, a magyar szakembergárdát tisztára mosta a szabotázs vádja alól,93 miközben emberi viszonyokra koncentráló tablót festett a Horthykori summások és kubikosok utódairól, vagyis a „vándormadár” olajmunkásokról. A legnagyobb gondot azonban nem is ezek a szövegrontó kompromisszumok okozták, hanem az, hogy a MAORT-pert, vagy a kőolaj kialakulásának és kitermelésének a műben kérdezz-felelek-formába egyszerűsíteni próbált rejtelmeit, esetleg a földgáz és a termálvíz ügyét senki sem tartotta „nemzeti sorskérdésnek”. Még akkor sem, ha Mocsár szerint „a föld alól jövő energiák hasznosítása [...] a magyar mezőgazdasaság és állattenyésztés számára a nagyüzemivé váló átszervezéssel lesz egyenrangú fontosságú folyamat”.94 Egy évvel Mocsár „olajos” kötete után, 1971-ben rukkolt elő Komlóról írt szociográfiájával Moldova György, az elmúlt fél évszázad alighanem legolvasottabb magyar írója, aki két évvel korábban 35 000 példányban jelentette meg Az elbocsátott légió című (siker)kötetét.95 A Magyarország felfedése példányszámai alapján egyértelmű, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó szociográfusként is bízott az íróban. Bár Moldováról a rendszerváltozásig több mint negyven ügynök írt jelentéseket,96 574
