Századok – 2024

2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején

BENCSIK PÉTER

migráció volt. Európán belül is létezett gazdasági vándorlás, de a tengerentúlra, elsősorban az Egyesült Államokba tartók tömege ezt jócskán felülmúlta.

A tízmilliós nagyságrendű migráció komoly változásokat kényszerített ki világszerte. Az Egyesült Államok folyamatosan korlátozta és szabályozta a bevándorlást, s előírásait hamarosan az európai államok és kikötők hatóságai is alkalmazni kezdték. Az Amerikában nemkívánatos elemek kiutazását - sőt átutazóként való belépését is — korlátozni kezdték egyes államok. A nemzetközi migráció a kibocsátó országokban katonaállítási, demográfiai, munkaerőpiaci és más okokból szintén nagy figyelmet kapott. A nemzetállamok nem nézték jó szemmel az emberveszteséget, ezért igyekeztek korlátok közé szorítani, illetve ellenőrizni a kivándorlást. Ennek következtében a világméretű migráció a bevándorlási célpontok, a kibocsátó államok, sőt a tranzitországok vezetését is arra kényszerítette, hogy egyre jelentősebb ellenőrzéseket végezzenek az országhatárok mentén. Az általános útlevélmentesség ellenére a migrációban résztvevőket rendszeresen ellenőrizni próbálták, méghozzá az országhatárokon és a kikötőkben, Európában és Amerikában egyaránt. A népesség „átkarolása”99

tehát fokozódott. A globalizáció ellenére, sőt éppen annak hatásai miatt, a nemzetállamok egyre jobban kontrollálni akarták felségterületüket, s különösen annak határain kényszerültek a kontroll fokozására. Vagyis a globalizáció — bár eleinte valóban légiesítette a határokat - territorializálódást100

is okozott: a határok, illetve a közéjük zárt terület feletti ellenőrzés növekedett. Más tekintetben viszont a nemzeti horizont kitágulását tapasztaljuk. A diaszpóra létrejötte rákényszerítette a nemzetállamot, hogy az óceánon túli körülményekkel foglalkozzon, fokozza diplomáciai aktivitását, saját felségterületén kívül is igyekezzen érvényesíteni nemzeti érdekeit. Az emigránsoknak az anyaországra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható jelenség.101

99 Torpey,

J:

The Invention

of

the Passport i.

m.

6-15.

100 Charles S. Maier: Consigning the Twentieth Century to History: Alternative Narratives for the Modern Era. The American Historical Review 105. (2000) 808., 814-822.; Bencsik Péter:

Territorializálódás és globalizáció. Historiográfiai áttekintés. Korall 22. (2021) 85. sz. 5-25.

101 Brunnbauer,

U:

Globalizing

Southeastern Europe i.

m. 191-194.

A globalizáció hatására időnként szembe kerültek egymással a nemzetközi és a hazai elvárások és a gyakorlat. Ez komoly ellentmondást eredményezett a magyar útlevél- és állampolgársági jogban, amelyek közül főleg az előbbi okozott problémákat. Csaknem világszerte elterjedt, hogy a határok átlépéséhez nem szükséges az útlevél. Ezt rögzítette az 1903. évi magyar útlevéltörvény is, miközben a vele egyidőben keletkezett kivándorlási törvény előírta, hogy az emigránsoknak kötelező az útlevél használata. Az ellentmondás feloldhatatlan volt, és tág teret nyitott az illegális kivándorlás számára. Globális elvárás volt a mozgásszabadság elismerése, ugyanakkor a kivándorlókra leselkedő veszélyek, valamint a nemzeti és 40