Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG állami érdekek sérelme kikényszerítette a folyamat szabályozását és ellenőrzését. Maga a kivándorlás fogalma is mást jelentett világszerte, mint Magyarországon. Az Egyesült Államok végleges letelepedést és amerikanizálódást követelt volna meg a bevándorlóktól, míg a magyar szabályozás inkább ideiglenes távozást, egyfajta vendégmunkás-mozgalmat látott a kivándorlásban. Ez elkerülhetetlenül konfliktust okozott a két ország között, főleg akkor, amikor Magyarország az Egyesült Államok területén is igyekezett befolyást gyakorolni a magyar (továbbá a szlovák, a ruszin stb.) közösségekre. Mint láttuk, az Egyesült Államokkal kötött állampolgársági szerződés is ellentétben állt a magyar állampolgársági joggal. A sokmilliós transzatlanti migráció jelentős üzletet jelentett a hajóscégek számára, akiknek érdekében állt, hogy fokozzák a kivándorlást Európa államaiból. Nem meglepő tehát, hogy szembekerültek a kibocsátó államokkal, amelyek a jelentős munkaerő- és haderőveszteség miatt inkább fékezni szerették volna e folyamatot. Magyarország elsősorban kibocsátó államként kapcsolódott be a globális migrációba. Az 1890-től egyre élénkülő kivándorlási hullám fokozódó aggodalmakat és számos új szabályozást eredményezett. A folyamat állami felügyelet alá vonása azonban kudarcba fulladt. Az ügynökök elleni harc vereséggel zárult, a migrációs útvonal Fiume felé terelése sikertelen lett, s miközben a kivándorlás tovább fokozódott, az ország vitába került az Egyesült Államokkal és Németországgal is. Magyarország presztízse, nemzetközi megítélése korszakunkban jelentős mértékben csökkent. Ennek okaként többnyire a nemzetiségi politikával kapcsolatos bírálatokat, az „erőszakos magyarosítást” szokták emlegetni a kutatók. Emellett feltehetően a kivándorlás körüli problémák is hozzájárultak ehhez, ami részben a magyar kormány felelőssége volt - a legjóindulatúbb megközelítés is az, hogy a politikai vezetés nem látott túl a Kárpátokon -, de a presztízsveszteség részben egy, üzleti érdekeken alapuló, tudatos lejáratókampány eredményének tekinthető. A kivándorlás miatt eleve rosszabb megítélésű Magyarországról a nyugati közvélemény könnyebben fogadta el hitelesnek az időnként túlzásokba bocsátkozó nemzetiségi alapú bírálatokat is.102 A nemzetiségi és a kivándorlási kérdésben Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálatok össze is kapcsolódtak egymással, sőt ugyanezek a vádak a legújabb nemzetközi szakirodalomban is megjelennek. Szerencsére eredetibb értelmezés is született, amely szerint a 19. századi migráció és az amerikai emigránsok erőteljes nacionalizmusa fontos szerepet játszott Ausztria—Magyarország felboml(aszt)ásában.103 102 Erről lásd például SVD I. 334-337. 103 Poznan, K E.: Migrant Nation-Builders i. m. 140-165. 41
