Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG A magyar kormányon belül már korábban megjelentek olyan hangok, amelyek a nemzetiségek kivándorlását üdvösnek tartották. Közéjük tartozott Klebelsberg Kunó, aki 1902-ben így vélekedett: „A magyarok kivándorlását főleg gazdasági eszközökkel meg kell akadályozni [...] A nem magyar ajkúak kivándorlása elé ellenben nem kellene akadályokat gördíteni, a visszavándorlásukat sem kellene elősegíteni”.94 Klebelsberg javaslatának a kivándorlásra vonatkozó része nem vált hivatalos kormányzati politikává - a jogszabályokban és a levéltári források alapján a gyakorlatban sem lehet kimutatni ilyen nemzeti alapú szelektálás! törekvést, bár javaslatok szintjén később is felmerült a kérdés.95 A visszavándorlás esetén azonban részben igen. Bár az úgynevezett „Amerikai akció” keretében a kormány igyekezett elősegíteni a hazához fűződő kapcsolatok megőrzését a magyar és a nemzetiségi lakosság számára egyaránt, de eltérő hangsúlyokkal. Előbbiek esetén a visszatérés, de legalább a magyar identitás megőrzése volt a cél, utóbbiak esetében viszont a „pánszláv” eszmék semlegesítése. Széli Kálmán kijelentette, hogy „a hazafias érzelmeiben kint megromlott szlávságnak a Felvidékre való visszaözönlése” nem kívánatos, de azt is látta, hogy ezen elemek „visszatérését meg nem akadályozhatjuk”.96 Nyugati történészek ennek ellenére - Klebelsbergre hivatkozva - tévesen ma is azt állítják, hogy Magyarország bátorította kisebbségeinek kivándorlását, miközben a magyarok távozását akadályozta.97 Témánk szempontjából nem jelentéktelen az sem, hogy az „Amerikai akció” alapvetően sértette az Egyesült Államok érdekeit, ezért a magyar kormány a lehető legnagyobb titokban kívánta azt lebonyolítani.98 94 MNL OL K 26-1903-XVI-79. Idézi: SVD I. 209-210.; „Valahol túl, meseországban...” i. m. II. 285. 95 MNL OL K 26-1905-XVI-1450. - Itt ugyan olvasható az a javaslat, hogy a magyarajkú vidékeken a kereseti lehetőségek javításával csökkenteni kell a kivándorlást (valamint a már kint élőket ösztönözni kell a hazatérésre), de valódi intézkedésekre Pató Pál országában nem került sor. 96 MNL OL K 26-1903-XVI-79. Idézi: „Valahol túl, meseországban...” i. m. II. 288. 97 Zahra, T: The Great Departure i. m. 30.; Steidl, A.: On Many Routes i. m. 111-112. - Ezt mindketten kizárólag Klebelsberg idézett memorandumával támasztják alá. 98 Glettler, M.: The Hungarian Government Position i. m. 112—114. Az Amerikai akcióról bővebben lásd „Valahol túl, meseországban...” i. m. II. 261-333.; Kristina Evans Poznan: Migrant Nation-Builders: The Development of Austria-Hungary’s National Projects in the United States, 1880s-1920s. PhD Dissertation (College of William & Mary). Williamsburg 2018. 73-85. Összegzés A hosszú 19. század utolsó évtizedeiben zajló globalizációs hullám Európa és a világ nagy részén megszüntette az útlevelek kötelező használatát és zömmel az ellenőrzését is. Az emberek áramlása a határokon keresztül jelentősen növekedni kezdett. A ma turizmusnak nevezett utazásokat azonban ekkoriban csak a szűk elit vette igénybe. A növekvő mobilitás jelentős része munkavállalási célú 39
