Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER talál.” A visszatérők politikai öntudatosulása aztán szélesebb körben hathatott. Ugyanakkor az Amerikából hozott pénz a hazai adórendszer és elmaradottság miatt gyakran elfogyott, s ilyenkor a visszavándorlók újonnan kivándoroltak.87 Összességében kijelenthető, hogy a jobb képességű személyek hagyták el az országot, bár végleges távozásuk gyakran csak a sokadik „kivándorlásuk” során következett be. Egy Kanadából átmenetileg visszatért ruszin kivándorló így fogalmazta meg, hogy otthon hogyan fogadták korábbi falubelijei: „Egyszerűen nem bírták felfogni, hogy a tengeren túl van egy szabad ország, ahol nincsenek földesurak, ahol szinte ingyen lehet földhöz jutni.”88 Idehaza viszont a földek megdrágultak, többek között azért, mert a pénzes visszavándorlók által támasztott kereslet - valamint a spekuláció — felverte az árakat.89 Ez viszont másokat is kivándorlásra kényszerített, hiszen több pénzre volt szükségük ahhoz, hogy növeljék földterületüket. De akár önmagában a hazaküldött pénz is ösztönözte a kivándorlást, hiszen lehetővé tette további családtagok útra kelését - főleg akkor, ha az itthoni gazdasági körülmények meggátolták a pénz befektetését.90 A kutatók szerint a legtöbb visszavándorló újra a mezőgazdaságba kapcsolódott be, az amerikai iparban szerzett tapasztalatait tehát alig tudta hasznosítani. Nagy részük túl kevés pénzt hozott haza ahhoz, hogy intenzívebb árutermelő gazdálkodásra térjen át. Sokakra igaz az az állítás is, hogy idehaza „[elpárolgott belőlük a forradalmi szellem”, habár egy részük részt vett az 1918-1919-es forradalmakban.91 87 „Valahol túl, meseországban...” i. m. II. 336-338. (Idézet: 336-337.) 88 Pollack, M.: Az amerikai császár i. m. 193-196. (Idézet: 193.) 89 Farkas P: Az amerikai kivándorlás i. m. 38-39.; Tonelli, S.: Ultonia i. m. 127.; SVD I. 302. 90 Neményi Bertalan: A magyar nép állapota és az amerikai kivándorlás. Bp. 1911. 49-50. Lásd még a szerző teljes (összességében negatív) értékelését a kivándorlás hatásairól. - Uo. 41-105. 91 PuskásJ.: Kivándorló magyaroki. m. 122-128. (Idézet: 128.) 92 SVD I. 131, 157, 177, 184-193. A századforduló után már a „cseh-tót egység” veszélyét is felmérték, lásd uo. 223-237., 326. A témáról lásd még Monika Glettler: The Hungarian Government Posi tion on Slovak Emigration, 1885-1914. In: Overseas Migration from East-Central and Southeastern Europe, 1880-1940. Ed. Julianna Puskás. Bp. 1990. 108-110. 93 Ladislav Tajták: Slovak Emigration. Causes and Consequences. In: Overseas Migration i. m. 85-86. A visszavándorlókat a magyar hatóságok gyakran veszélyes felforgatókként kezelték, különösen, ha a nemzetiségi jogok kiterjesztéséért is küzdöttek. A szlovákokat a pánszláv mozgalom erősödése miatt is megfigyelték, Amerikában is. Különösen az Amerikánsko Slovenskie Noviny szerkesztőségének tevékenysége került a magyar hatóságok figyelmébe. A lap magyarországi terjesztését igyekeztek megakadályozni, valamint a magyar kormány támogatta az Amerikában megjelenő lojális hangú szlovák újságokat.92 A visszavándorló szlovákok eleinte politikailag passzívak maradtak. Ez a helyzet 1905 után változott meg, ettől kezdve egyre öntudatosabbá váltak, s ez aggasztotta a magyar kormányzatot. Különösen azért, mert a szlovák nemzeti mozgalom már a Felvidék keleti részén is megerősödött.93 38
