Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG radikálisabb intézkedésekkel lehet csak ténylegesen lezárni a birodalom határait. Elsősorban úgy, hogy minden szomszédos állam hasonló szigort alkalmaz. Erre azonban maga is csekély esélyt látott.82 82 Zahra, T: The Great Departure i. m. 57., 60. 83 A Magyar Szent Korona országainak kivándorlása i. m. Általános jelentés, 19-21., 23-24. 84 Sáros, Szepes, Zemplén, Abaúj és Ung megyében 1000 férfira már több, mint 1100 nő jutott. A századfordulótól az országos átlag is növekedni kezdett (1900-ban 1009, 1910-ben már 1015 nő jutott 1000 férfira). - PuskásJ.: Kivándorló magyarok i. m. 109-110. Mivel eleinte jóval több nem magyar vándorolt ki, módosult az ország nemzetiségi összetétele is, de ebben a folyamatban más tényezők is szerepet játszottak. - Uo. 113-116. 85 Adolf Lendl 1903-as országgyűlési felszólalását idézi: „Valahol túl, meseországban...” i. m. I. 45- 46. Hasonló véleményt fogalmazott meg a puchói főbíró 1902-ben. Idézi: SVD I. 207. 86 A földvásárlás ugyanakkor nem módosította a hazai birtokszerkezetet, „az »amerikások« földvásárlásaiban tipikusabb volt [a] parcellabirtok-szerzés egymástól”, tehát rokontól, ismerőstől, az újonnan kivándorlóktól, vagy a végleg Amerikában maradóktól. - Puskás J: Kivándorló magyarok i. m. 116— 124. (Idézet: 122.) A ki- és visszavándorlás globális hatásai Magyarországra Ismert, hogy a migrációra elsősorban a fiatalabb, képzettebb, de legalábbis a vállalkozókedvű népesség szánja el magát, és hogy eleinte a férfiak jelentősen felülreprezentáltak benne. Ezt alátámasztja a korabeli hazai statisztika is: a kivándorlók kétharmada férfi, több, mint fele pedig 30 év alatti volt.83 Ily módon a nemek közötti létszámegyensúly felborult,84 a távozók pedig gyakran jelentős űrt hagytak maguk után: „Nem a koldus, nem a tehetetlen, nem a munkaképtelen és beteg része a népnek megy kifelé, hanem a legszorgalmasabb, a munkabíró és a vagyonosabb elemek [...] a tehetős része kivándorol, a tehetetlen pedig itt marad és elégedetlenkedik.”85 A századforduló magyar kivándorlása azonban nem csak negatív hatásokkal járt. Egyrészt a kivándorlók gyakran jelentős összegeket küldtek haza, másrészt egy bizonyos összeg megspórolása után vissza is tértek, rendezték adósságaikat, új földet vettek, modernebb házat építettek.86 Amerikában sokan megtapasztalták a szabadság légkörét, a társadalmi és akár a politikai önszerveződést. Ambrózy Lajos magyar diplomata 1909 elején ezt írta Hengelmüller László washingtoni osztrákmagyar nagykövetnek: „Amerikában a demokratikus egyenlőségnek [...] légköre valóban fennáll. A magyar pedig mohón szívja ezt a levegőt. [...] Boldog, hogy senki előtt nem kell levennie a kalapját, elfelejti a magyar udvariassági frazeológiát. A tekintetes, nagyságos, méltóságos szavak és fogalmak többé nem léteznek a számára. [...] De a legjobban az egyleti életet élvezi. Elnökké, alelnökké, pénztárossá, jegyzővé választják, s akkor kiélheti beszédvágyát. [...] A magyar atavisztikus vonzalma a self-government iránt [az] amerikai életben teljes és igazolt kielégítésre 37
