Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
A HLINKA-FÉLE SZLOVÁK NÉPPÁRT MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA sokkoló határozottsággal hirdette a további északi irányú támadást, jelezve ezzel, hogy nem a bécsi határ lesz a végleges.85 85 Ján Spisiak: Spomienky z Budapesti 1939-1944. Bratislava 2010. 31. 86 A londoni emigrációs csehszlovák kormány az 1938 előtti határok helyreállításának kérdésében ennél is sokkal határozottabb volt. Szakértői a háború utáni rendezésről készített javaslatukban (1943) a trianoni határok helyreállítását minimumkövetelésnek tekintették. Stratégiai és főként biztonsági, közlekedési, valamint gazdasági megfontolások alapján úgy vélték, hogy az antifasiszta koalíció győzelme után ki kell bővíteni a pozsonyi hídfőt, a nógrádi erdős területek dombvidékét az ottani településekkel és csaknem 15 ezer lakossal együtt. Meg kell szerezni Balassagyarmatot és a Rozsnyótól délre eső területet, valamint a Kassától délre, Sátoraljaújhelyig húzódó részen területi korrekciókat kell végrehajtani annak érdekében, hogy Kassa nagyobb területű agglomerációhoz (15 településhez, 7 ezer lakossal) jusson. - NA Fond Ministerstvo vnitra - Londÿn (Belügyminisztérium - London) (a továbbiakban: LA), 117. doboz, 2-11-8. lelt. szám. Materiál Slovensko-madarská hranica - Národnostné stúdium (Szlovák-magyar határ - Nemzetiségi tanulmány). 87 Martin Pékár: Státna ideológia a jej vplyv na charakter rezimu. In: Slovenskÿ stát 1939-1945. Predstavy a realita. Red. Martina Fiamová - Ján Hlavinka - Michal Schwarc. Bratislava 2014. 148. 88 Stefan Polakovic: Slovenskÿ národny socializmus (Ideové poznámky). Bratislava 1941. 141-157. 89 Griffin, R.: The Nature of Fascism i. m. 48. Annak ellenére, hogy a HSES-kormány vezette Szlovákia formálisan Magyarország szövetségesének számított, a szlovák külpolitika alapvető célját a második világháború éveiben a „revízió revíziója” jelentette. A szlovák kormányzat formálisan tiszteletben tartotta a döntőbírói ítéletet mint nemzetközi jogi aktust, hosszú távon azonban annak érvénytelenítésére vagy legalábbis korrekciójára törekedett.86 A magyar területi ambícióktól való állandó félelem elkerülhetetlenül új mítoszteremtő elemek felhalmozásához és instrumentalizálásához vezetett a Tiso-féle szlovák állam történelmi narratívájában. így például a HSLS fő ideológusa, Stefan Polakovic Szvatopluk király koronájának eszméjét hirdette meg.87 Ez a történelmi mítosz, amelyre Polakovic szerint a szlovákok nemzeti tudatának alapjait kellett volna építeni, abból indult ki, hogy a szlovákok ősi, saját történelmi államisággal rendelkező nemzet, mert Szvatopluk Nagymorva Birodalma valójában „Nagy Szlovák Királyság” volt. Ez pedig régebbi, mint a magyar és a cseh állam, s ebből következően sem a magyaroknak, sem a cseheknek nincs joguk Szlovákia területének vagy bármely részének az igazgatására.88 A Tiso-rendszer a bécsi döntés okozta traumákat a védekező nacionalizmus érveivel, a történelemből tőkét kovácsolva próbálta felszámolni. A magyarellenes elszántság hátterében, a szlovákok kollektív tudatában olyan képzeletbeli, érzelmi köteléket épített ki, mint amilyen Hitler idején az „új Európa” más rezsimjeire is jellemző volt, s amely által a külső ellenségekkel szemben meghatározott közös nemzeti sors a rendszer alapjává vált.89 A szlovák—magyar konfliktusban azonban végső soron nem az egyik vagy másik érintett fél álláspontja volt a fontos, hanem a náci Németország érdeke. A Harmadik Birodalom tartósan patthelyzetben tartotta mindkét felet. 311
