Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Anton Hruboň: A Hlinka-féle Szlovák Néppárt magyarországi kapcsolatainak alakulása
A HLINKA-FÉLE SZLOVÁK NÉPPÁRT MAGYARORSZÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA szellemiségével kapcsolatos kritikája. Szó szerint „honfoglalásra” szólította fel az ifjúságot. Tudatosan használta ezt a mindenki által ismert kifejezést, amellyel a magyar törzsek 9-10. századi Kárpát-medencei betelepülését jelölték a magyar közbeszédben. Tuka persze a fogalmat nem etnogenetikai, hanem kulturális értelemben alkalmazta. Ügy vélte, hogy szellemi forradalommal kell elfoglalni Szlovákiát, megváltoztatva ezzel annak spirituális arculatát. Mert - ahogy írta - az országban „a bűn uralkodik”, a politikát és a mindennapi életet a nem katolikus ideológiák uralják.35 Ezzel természetesen a szocializmusra, a liberalizmusra és a szekularizációra utalt, s nem utolsósorban a huszitizmus cseh tradícióira, amivel - sok más néppártihoz, Indákhoz hasonlóan - a csehszlovák állameszme tartalmát azonosította. 35 Tuka, K; Kristovi bojovníci i. m. 3. 36 Uo. 3-4. 37 Uo. 3. 38 Uo. 4. 39 Uo. 5. 40 Uo. 6., 8. Tuka szerint ilyen környezetben a szlovák nemzet lényegében folyamatosan a klinikai halál állapotában volt. A holt közösség feltámasztásának egyetlen módja egy új politikai élcsapat fellépése, amelynek szent küldetése a nemzet és fenséges szellemének megmentése, és a nemzet új, fényesebb holnap irányába való elindítása.36 Mozgósító megszólásait misztikus metaforákkal díszítette: magát „Krisztus harcosainak” vezéreként azonosította, aki seregét „Krisztus zászlói alatt” fogja vezetni a honfoglalás tövises útjain, miközben minden harcost Krisztus és a kereszténység szolgálata vezérel, „az a két csodálatos gyógyszer, amely a nemzeteket örökké fiatallá teszi”.37 Tuka szellemi és 1921-ben még mindig csupán virtuális, szervezeti háttér nélküli mozgalmába nem egyszerűen a gyakorló katolikus hívőket hívta, hanem metaforikus értelemben olyan egyházi katonákat is, akik „a hitért hajlandóak harcba szállni a nyílt csatatéren” a „romlott” szocialistákkal és liberálisokkal.38 „Krisztus harcosaitól” Tuka nem csupán a militáns miszticizmust várta el, hanem fontosnak tartotta identitásuk felekezeti alapját is, mert szerinte a vallási identitás a nemzeti hovatartozást is felülírja.39 Amellett, hogy ez az apró kiegészítés a szerző nemzetváltására is magyarázatot kínált, valójában egy teljesen új típusú modern ember eszményét formázta meg: „Krisztus gárdistájáét”, aki a „krisztusi szellemiséggel eltelt Szlovákiáért” harcol, hogy „megtisztítsa minden szennytől”.40 A Tuka által elképzelt „politikai keresztes lovag” nem tekinthető egyházi embernek, hanem olyan aktivista harcosnak, aki a hagyományos értékekért viaskodik, akit a modern politikai küzdelem módszerei vezetnek, aki egyértelmű erkölcsi kódexre támaszkodik, s akit életerő és elkötelezettség hat át, hozzájárulva ezáltal Szlovákia és a szlovák nemzet újjáélesztéséért folyó szent küzdelemhez. 297
