Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÓTH HAJNALKA helységekben a Maros és a Tisza folyó partja mellett ne építsenek ki semmi más egyéb, akár nagyobb, akár kisebb helyet, amelyet erődítményül is fel lehetne használni”.29 29 A karlócai béke második cikkelye: A karlócai béke és Európa i. m. 214—215. 30 Marsigli és Ahmed pasa 1700. aug. és dec. közötti levelezéséről lásd F Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 103., 319. jegyz.; Uő: Olasz hadi íróki. m. 106., 230. jegyz.; Pesty Frigyes: Ternes vármegye főispánjai, a temesvári pasák és tartományi elnökök. Magyar Történelmi Tár 12. (1863) 260.; Gianola Albert: Marsili Alajos Ferdinánd és Erdély. Erdélyi Múzeum, Új folyam 2. (1931) 4-6. sz. 162. Ahmed temesvári pasa 1700. aug. 21-én keltezett levelének latin nyelvű másolatát lásd Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral I-IV. Kecskemét 1860-1866. II. 202-203. 31 Oszmán aga: A gyaurok rabságában i. m. 144. 32 Uo. 145. A porta tolmácsára, Haszán agára lásd uo. 22. jegyz. 33 Uo. 145. Elcsi Ibrahim pasa kinevezésére lásd F Molnár M.: Tárgyalási technikák i. m. i486.; Uő: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 168., 222.: a Függelék 1. sz. dokumentuma, Mühimme defteri 111. f. 456. n. 1553.; Uő: Olasz hadi írók i. m. 107. Vö. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 411. Expedit (Exp.) (1701) fol. 122r. Georg Wilhelm Löffelholz aradi parancsnok levele az Udvari Haditanácshoz. Arad, 1701. jan. 8. Adzsebedzsi tisztségről lásd Kakuk Zs.: A török kor emlékei, m. 325.; Yasemin Kiliçarslan: Cebeci. In: Diyanet Vakfi îslâm Ansiklopedisi. 7. eilt. Istanbul 1997. 182-183. 34 Oszmán aga: A gyaurok rabságában i. m. 145.; F Molnár M.: Tárgyalási technikák i. m. 1487.; Uő: Olasz hadi írók i. m. 107. 35 F Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 104-105., 184. 36 Oszmán aga: A gyaurok rabságában i. m. 145-146. Az erdélyi—temesközi határkijelölés ügyében Marsiglinek mint császári és Ibrahim efendinek mint portai főbiztosoknak Szári Ahmed pasa temesvári beglerbéggel kellett egy rövid ideig együttműködniük.30 A pasa tevékenységéről Oszmán aga is megemlékezett önéletírásában: „ahogy megérkeztem Temesvárra [tudniillik a Bécsből való szökése után], a janicsárok ottani agájához vezettek, és azután a temesvári helytartó, Szári Ahmed pasa elé”.31 Az aga leírásából tudjuk azt is, hogy vele közel egyidejűleg (konkrét dátumot nem közöl) érkezett Temesvárra a Porta tolmácsa, Haszán Cselebi is, aki azt megelőzően a délvidéki területeken működött közre a határhúzásnál. A tolmács azonban rövidesen meghalt pestisben, és akkor Ahmed pasa Oszmán agát neveztette ki a temesvári díváni tolmácsi tisztségre, majd elküldte őt a határkijelölő bizottsághoz.32 A tolmácsok cseréjére Oszmán aga önéletírása alapján leghamarabb 1700 nyarán kerülhetett sor. Röviddel ezen események után a temesvári beglerbégi tisztségben változás történt: Ahmed pasa helyére a Bécsből visszatérő szultáni követ, a korábbi dzsebedzsi basi (cebeci bast, a fegyverművesek vezetője’), Elcsi Ibrahim pasa került.33 Pontosabban: a temesvári vilajet kormányzását kapta meg Ibrahim pasa, míg a temesvári erődítményt továbbra is Ahmed pasa irányította.34 Az új temesvári pasát Marsigli gróf nem szívlelte, sőt őrültnek is titulálta,35 Oszmán aga azonban elismerően írt róla: „a pasa nagyon jóindulatú volt irányomban, [...] hozzám mindenkor különösen kegyes volt. [...] Jóindulatának és nagylelkűségének számos bizonyítékával találkoztam”.36 234
