Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Hajnalka: Török forrás a karlócai békekötés utáni erdélyi–temesközi határszakasz kijelöléséről
TÖRÖK FORRÁS A KARLÓCAI BÉKEKÖTÉS UTÁN a gróf segítségére.23 A biztosi feladatokra II. Musztafa szultán Ibrahim efen di kapudzsi basit (kapuéi ba$iy a szultáni palota belső kapuőreinek feje’) nevezte ki,24 akinek a munkáját a közeli oszmán tartományok irányítóinak, azaz a boszniai és a temesvári beglerbégeknek kellett támogatniuk, az efendi tolmá csa pedig kezdetben Haszán Cselebi volt.25 A két fél határbiztosainak egyeztetése után 1699 áprilisában készült egy átfogó megállapodás a felek között a határkijelölés alapjairól.26 23 F. Molnár M.: Tárgyalási technikák i. m. 1482.; Œ-Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 141. 24 Uő: Tárgyalási technikák i. m. 1483. Ibrahim efendi az előneve alapján szíriai származású lehetett, korábban pénzügyi szakemberként (muhasebeci) dolgozott. - Defterdár San Mehmed Pasa\ Zübde-i vekayiát i. m. 673.; Anonim osmanh tarihi i. m. 136-137. A kapudzsi basi tisztségre lásd Ismail Hakki Uzunçarpli: Osmanh Devleti’nin Saray Te§kilati. Ankara 1988. 404-406.; Abdülkadir Özcan: Kapici. In: Türkiye Diyanet Vakfi Isläm Ansiklopedisi. 24. eilt. Istanbul 2001. 345-347. Vö. Kakuk Zsuzsa: A török kor emléke a magyar szókincsben. (Körösi Csorna Kiskönyvtár 23.) Bp. 1996. 215-218. 25 A renegát Haszán (Haszán Cselebi) agára lásd E Molnár M.: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 110.; Uő: Olasz hadi írók i. m. 111. 26 Uő:Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 132—140.; Uő: Olasz hadi íróki. m. 98—99. Vö. Marsigli 1699. ápr. 14-i jelentésének melléklete. - Luigi Ferdinando Marsili: Relazioni dei confini della Croazia e della Transilvania a Sua Maestà Cesarea I-II. A cura di Raffaella Gherardi. Mucchi 1986. I. 53-54. 27 EMolnár M.: Tárgyalási technikák i. m. 1483.; Uő: Az Oszmán és a Habsburg Birodalom i. m. 137.; Uő: Olasz hadi íróki. m. 114. Vö. JászayM.: Marsili i. m. 47. Az Udvari Haditanács az erdélyi-temesvári határszakasz kijelölésének befejezésére vonatkozóan már 1700. dec. 10-én tájékoztatta egy átiratban az Udvari Kamarát. - OStA Kriegsarchiv (a továbbiakban: KA), Hofkriegsrat (a továbbiakban: HKR) Protocolle (a továbbiakban: Prot.) Bd. 410. (1700) Registratur (a továbbiakban: Reg.) föl. 407v. 28 A karlócai béke első cikkelye: A karlócai béke és Európa i. m. 214. A békeszövegben megfogalmazott két hónaphoz képest a határok pontos kijelölése két évig elhúzódott. 1700 júliusára sikerült megállapodni a két birodalom közötti horvát-szlavón-boszniai (confini cisdanubiali, Sirem ve Bosna taraflari), majd 1701 februárjára az erdélyi—temesközi határszakaszban (confini transdanubiali, Limites Trans Danubiales, Timipar taraflan / eyalet-i Timisvar en canib-i vilayet-i Erdei).11 Kl utóbbi területen kijelölendő határvonal meghatározásában a karlócai béke első és második cikkelye volt az irányadó, ezek értelmében Erdély a Habsburg császár kezébe került, határa pedig Podólia határától Havasalföld határáig, majd onnan a Maros folyóig húzódott.28 A még bő másfél évtizedig oszmán kézen maradt, Temesvár központú tartomány Erdély felőli határa Havasalföldtől a Marosig húzódott, ahogy azt Erdély esetében meghatározták, majd a Marostól a Tiszáig, illetve a Tisza vonalán a Dunáig folytatódott. A vilajet területén maradt településeket - többek között Karánsebest, Lúgost, Lippát, Csanádot, Kiskanizsát, Becsét, Becskereket és Zsablyát — azzal a feltétellel adták át a császáriak, hogy azokat, illetve erődjeiket le kellett rombolni, és nem lehetett újjáépíteni. Továbbá kikötötték, hogy „a jövőre nézve ezekben az előbb említett 233
