Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
F. MOLNÁR MÓNIKA rokon, XIV. Lajos francia király52 és I. Lipót császár között újabb háború volt előkészületben, és a bécsi udvarnak minden erőforrására szüksége volt a közeledő konfliktushoz. 52 A „legkeresztényibb király” elnevezéssel illetett francia uralkodó oszmán szövetségeseit saját külpolitikája eszközeként használta fel az európai vezető hatalmi pozícióért és a spanyol trón megszerzéséért folytatott küzdelemben. A francia diplomácia ezért folyamatosan biztatta a törököket a háború folytatására, és szaktanácsadói közreműködésével konkrét katonai segítséget is nyújtott nekik a Habsburgok elleni harcban. 53 A birodalom külügyeinek irányítója később, más elnevezéssel, a reiszülküttáb tisztséget viselő ember lett. - Aym Müellif: The Reisülküttab and Ottoman Diplomacy at Karlowitz. Princeton University (PhD-disszertáció). Princeton 1963. Mint látni fogjuk, a béketárgyalásokon is ő fogja képviselni az Oszmán Birodalmat. 54 Alessandro Maurocordato Itáliában orvostudományt tanult. így, amikor 1666-ban visszatért az oszmán fővárosba, ő lett Köprülüzáde Fazil Ahmed pasa nagyvezír orvosa. 1673-tól portai főtolmácsként dolgozott, e tisztséget - kis megszakítással - negyedszázadon át viselte. Ezen idő alatt az oszmán diplomácia meghatározó személyiségévé nőtte ki magát. - Alexandre A. C. Stourdza: L ’Europe Orientale et le Role Historique des Maurocordato, 1660-1830. Paris 1913; Nestor Camariano: Alexandre Mavrocordato, le Grand Dragoman: son activité diplomatique, 1673-1709. Thessaloniki 1970. 55 Ruzzini, C.: Relazione i. m. 349-35 L; Garzoni, P.: Istoria i. m. 766-769. Azentai csatára „a tiszai győzelem” kifejezéssel hivatkozik. Ezért történhetett meg, hogy a velencei Szenátus hiába küldte követét, Carlo Ruzzinit a császárhoz azzal a céllal, hogy a győzelem után a háború további folytatására és így további területek megszerzésére bírja rá szövetségesét, I. Lipót — Garzoni véleménye szerint — csak az örökösödésre bírt fókuszálni. Főleg azután, hogy egy 1698. évi titkos szerződés alapján az angolokat és a hollandokat arra biztatta, hogy a Habsburg-házat támogassák majd a spanyol trónért folyó küzdelemben. Mindketten kiemelik továbbá a cseh származású Franz Ulrich Kinsky alapve tő szerepét a béke tető alá hozásában, aki 1683-tól egészen haláláig, azaz 1699-ig a cseh főkancellári hivatalt viselte. Kinsky arra biztatta Pagetet, hogy próbálja meg mielőbb meggyőzni a nagyvezírt - akinek elődjei 1693-ban még elutasították békeközvetítői ajánlatát — a béke megkötésének fontosságáról. Tevékenysége sikerrel járt, ugyanis 1698 januárjában összeült a nagyvezír vezette díván — a birodalom legfontosabb döntéshozó szerve a mufti, a tatár kán, a ruméliai és az anatóliai kádiaszker (azaz a katonai bíráskodás és a jogtudósok vezetői), a janicsáraga és a főkincstárnoki tisztséggel egyenrangú reisz efendi 53 részvételével —, ahol a portai főtolmács, Alessandro Maurocordato 54 segítségével megvizsgálták William Paget felhatalmazását, majd meghallgatták Paget érveit a békére vonatkozóan. A pozitív döntés megszületése után már ekkor elfogadásra került az úti possidetis mint a tárgyalások során alkalmazandó alapelv.55 Miután szövetségeseik közül végül az oroszokat is sikerült meggyőzni, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek muszlim ellenfelükkel, Paget mint közvetítő (mediatore) 216
