Századok – 2024

2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről

VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL összegyűjtötte a béketárgyaláson részt vevő megbízottak papírjait; majd miután elvitte azokat a nagyvezír Szófia alatti táborába, tíz nap múlva visszatért, és ma­gával hozta a két oszmán megbízott, a fent említett reisz efendi és Maurocordato teljes körű felhatalmazásait.56 56 Garzoni, P: Istoria i. m. 771. 57 Uo. 774.; Ruzzini, C.: Relazione i. m. 352. 58 Garzoni, P: Istoria i. m. 786-787. 59 Ruzzini, C.: Relazione i. m. 349-351.; Garzoni, P: Istoria i. m. 789. 60 Leírását lásd Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatenabteilungen Türkei (Turcica) I. Karton 170. Diarium et Cerimoniale Tractatus pacis Carloviensi de anni 1698 et 1699. A tárgyalás helyének megválasztása körül keletkezett kisebb vita kapcsán Ruzzini és Garzoni is megemlítik, hogy a császáriak engedtek az oszmánok azon óhajának, hogy helyszínt Szalánkemén és Pétervárad között válasszanak. Inkább lemondtak a város adta kényelemről, de nem akarták ellenséges területen lefoly­tatni a béketárgyalásokat. így esett a választás a semleges szerémségi területen található Karlóca melletti lerombolt, elhagyatott térségre.57 A megbízottak ok­tóber közepén érkeztek meg a Péterváradtól délre fekvő Futakra. A belgrádi pasa feladata volt, hogy kijelölje a semleges övezetet a Szávától Péterváradig, úgy a szá­razföldön, mint a Dunán, a korabeli török számítási mód szerint nyolc óra hosz­­szúságban és négy óra szélességben, ami egy 40 és egy 20 kilométeres sávnak felel meg. A császáriak (is) hangos trombitaszó kíséretében megtették a semlegességi bejelentést, de nem török módra, azaz órában számolva, hanem fix helyet jelölve ki Zimonytól egészen Újlakig.58 Október 23-án és 24-én állították fel a sátrai­kat egyrészt a kicsiny völgyben, másrészt a Dunával határos dombokon, a telje­sen lerombolt Karlócától fél óra járásnyira dél felé. Garzoni munkájából arról is értesülünk, hogy felépítették a szultán által a közvetítőknek adományozott pa­vilont, hogy abban tarthassák a megbeszéléseket.59 A tanácskozások helyszínéül egy nagy, három szárnyra osztott faház szolgált a mediátorok táborában, amely a rijswijki palota másolata volt.60 Amikor a táborokat felverték, a jelenlevők között körbeadtak egy hat pontból álló szabályrendszert tartalmazó dokumentumot, amely arra szolgált, hogy mi­hamarabb befejezhessék a kétoldalú tárgyalásokat. Ebben az szerepelt például, hogy a megbízottak bármikor, bármilyen formalitás vagy pompa nélkül láto­gatást tehetnek a közvetítőknél, továbbá, hogy napnyugta után már senki sem járkálhat vagy hangoskodhat büntetlenül. Ez a dokumentum rögzítette azt is, hogy ha valamelyik fél a többieknél korábban befejezi ügye megvitatását az osz­mánokkal, akkor a közvetítőknél letétbe helyezheti az elkészült békeokmányt (2. pont). A szabályozás 3. pontja alapján, ha valamelyik keresztény állam meg­bízottjának nem sikerülne megegyezni az oszmánokkal, akkor a közvetítőknek 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom