Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL A karlócai béketárgyalás menete A béketárgyalások menetében alapvető volt a forma és a stílus49 meghatározása, vagyis a tanácskozások körüli ceremónia és a rituálék mikéntje. Az oszmánok, noha katonai téren kudarcot vallottak, legalább ebben a tekintetben szerették volna megőrizni egyenrangúságuk látszatát.50 49 Rifaat A. Abou-El-Haj: Ottoman Diplomacy at Karlowitz. Journal of the American Oriental Society 87. (1967) 498-512.; Uő: Ottoman Attitudes Toward Peace Making: The Karlowitz Case. Islam 51. (1974) 131-137. 50 Rhoads Murphey: Twists and turns in the diplomatic dialogue: the politics of peacemaking in the early eighteenth century. In: The Peace of Passarowitz, 1718. Eds. Charles Ingrao - Nikola Samardzic - Jovan Pesalj. West Lafayette 2011. 73-74. 51 Ennek a békeszerződésnek a megkötése a nyugati hadszíntéren zajló kilencéves háború lezárását jelentette, amely magával hozta a Habsburg-francia hatalmi egyensúly megteremtését. - Kovács Zsolt: Az európai hatalmi egyensúly kialakulása az 1697-es rijswijki béke során. Külügyi Szemle 16. (2017) 3. sz. 3-22. Miután a béke megkötésének és mielőbbi aláírásának fontosságával mind a keresztény szövetségesek, mind pedig az oszmánok tisztában voltak, lényeges volt, hogy a tárgyalásokat az előzetes megbeszélések során megfelelően előkészítsék. Az előzetes tárgyalásokon elsősorban az angol mediátor, Lord William Paget segítségével a felek megegyeztek a korabeli latin diplomáciai szakkifejezéssel útipossidetisnek (ahogy birtokolják’) nevezett alapelv alkalmazásában. Ennek alapján a békekötésben részt vevő felek - az éppen fennálló hadi helyzet szerint - a kezükben lévő területeket tarthatják meg. Ezt az elvet a 19. századtól kezdték a mindenki által jobban ismert status quo névvel illetni. William Paget — III. Vilmos angol király követeként — gyakorlatilag a békekongresszus „levezető elnöke” volt, aki korábban a bécsi udvarnál képviselte országát, majd 1692-től, éppen azért, hogy előkészítse a békét, konstantinápolyi követté nevezték ki. Paget, miután mindkét helyen huzamosabb időt töltött, nagy rálátással bírt mind a Habsburgok, mind pedig az oszmánok ügyeire. Mindkét forrás rámutat arra a tényre, hogy miután az oszmánok sorozatos vereségeket szenvedtek a különböző európai frontokon, megérett bennük a béke megkötésének gondolata. Ruzzini és Garzoni a keresztény hatalmak korábban példa nélküli összefogása mellett hangsúlyosan kiemelik egyrészt az elsöprő győzelemmel járó zentai csatát, másrészt a rijswijki békében51 elért megegyezést mint olyan tényezőket, amelyek rákényszerítették az oszmánokat a hosszúra nyúlt háborúskodás befejezésére és a béke mielőbbi megkötésére. Garzoni viszont rendkívül fontosnak tartja hangsúlyozni I. Lipót azon törekvését, hogy ő kerüljön a spanyol trónra, ha kihal a Habsburgok spanyol ága. Az idős és gyermektelen spanyol király, II. Károly trónutódlásának kérdésében ugyanis két trónkövetelő 215
