Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
VELENCEI FORRÁSOK A KARLÓCAI BÉKÉRŐL a háborúban elfoglalt vagy visszavett területek jog szerint azt a felet illetik meg, akinek korábban a birtokában voltak. Ennek a pontnak leginkább a Serenissima és a Habsburg Birodalom viszonylatában volt jelentősége, elsősorban Dalmácia hovatartozásának kérdésében. Ebben a pontban komoly nézeteltérés támadt a Velencei Köztársaság bécsi követe, Francesco Contarini és a bécsi török politika egyik legfőbb irányítója, Franz Ulrich Kinsky cseh főkancellár között (Kinsky ezt a tisztséget 1683 és 1699 között töltötte be). A döntőbírónak felkért pápai követ, Francesco Buonvisi nuncius Velencének ítélte oda ezeket a területeket, mivel azok az oszmán megszállás előtt a tengeri köztársaság birtokában voltak.19 A császáriak és a velenceiek között a vitatott területek miatt fennálló konfliktust — mint látni fogjuk — az oszmánok remekül ki tudták használni saját érdekeik hatékonyabb érvényesítésére. 19 Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések. A magyar-olasz kapcsolatok történetéből. Bp. 2000. 311. 20 Pietro Garzoni: Istoria della Repubblica di Venezia. In tempo della Sacra Lega contra Maometto IV, e tre suoi successori, Gran Sultani de’ Turchi. Venezia 1705. 21 Giuseppe Gullino: Garzoni, Pietro. In: Dizionario Biografico degli Italiani I-C. Roma 1960-2020. LIL (1999) (https://www. treccani.it/enciclopedia/pietro-garzoni_(Dizionario-Biografico)/ letöltés: 2023. szept. 25.) A következőkben a béketárgyalás menetét szeretném bemutatni velencei szemszögből két eltérő jellegű, de elsődleges forrás felhasználásával, amelyekre a kutatás eddig kevés figyelmet fordított. Pietro Garzoni és az Istoria Pietro Garzoninak (1645—1735), a Velencei Köztársaság szenátorának 1705- ben jelent meg a Serenissima történetét 1660-tól egészen 1700-ig bemutató, Luigi Mocenigo dózsénak és a Tízek Tanácsának ajánlott Istoria della Repubblica di Venezia című munkája.20 A velencei történetíró az 1660—1670-es évek eseményeit csak röviden ismerteti, a hangsúlyosabb rész az oszmánok 1683. évi sikertelen bécsi ostromától egészen 1700-ig tart. A karlócai békét megelőző eseményekről, a béke előkészítéséről és a béketárgyalások lezajlásáról a 16. fejezetben értekezik. Az utolsó két évtizedet Garzoni azért is tárgyalja részletesebben, mivel azok a Velencei Köztársaság történetében — a korábbiakhoz képest — fontosabb szerepet játszottak: ezek voltak azok az évek, amelyek hatalmas sikereket hoztak az oszmánok elleni harcban. Pietro Garzonit 1692-ben nevezték ki a Velencei Köztársaság hivatalos történetírójának. Kinevezését hosszas jogi gyakorlat előzte meg a Serenissima leg felsőbb tisztviselői köreiben, szenátorként aktívan részt vett a politikai életben.21 A Velencei Köztársaságban az 1402-ben kialakított Titkos Kancellária 209
