Századok – 2024
2024 / 2. szám - TANULMÁNYOK - F. Molnár Mónika: Velencei források a karlócai békéről
F. MOLNÁR MÓNIKA (Cancelleria Secreta) hatáskörébe tartozott a bel- és külügyi kérdésekre vonatkozó, politikai vagy más természetű, de mindenképpen megfelelő titoktartást igénylő bizalmas iratok gyűjtése.22 1459-ben az állam biztonságáért felelős Tízek Tanácsa kiterjesztette fennhatóságát az intézményre, 1601-től egy velencei patríciust neveztek ki a Titkos Kancellária főfelügyelőjének, aki — mivel így hozzáférése volt a hivatalos iratokhoz - általában a Köztársaság hivatalos történetírója is lett.23 Pietro Garzoni 1692. június 10-én kapta meg kinevezését a Serenissima addigi hivatalos történetírója, az elhunyt Michele Foscarini (1632—1692) utódjaként. Garzoni erre a megtiszteltetést jelentő méltóságra nemcsak azért tehetett szert, mert ő maga kiválóan művelt, tudós ember hírében állt, hanem azért is, mert tudatosan törekedett saját társadalmi presztízse növelésére. Folyamatosan bővítette ügyvéd édesapja, Giovanni Garzoni könyvtárát, aki - mint például Michele Foscarini is — az Accademia degli Incognitinek24 volt tiszteletreméltó tagja. Foscarini folytatta elődje, Giovan Battista Nani (1616-1678) munkáját, aki a Velencei Köztársaság 1613 és 1671 közötti történetét írta meg,25 ő pedig az ezután következő, 1669-től 1690-ig tartó időszak hivatalos krónikáját26 vetette papírra. Érdekes, hogy Nani és Foscarini krónikái a Velencei Köztársaság történetét egészen 1690-ig elbeszélik, Garzoni azonban — mint láthattuk — nem a 17 század utolsó évtizedétől folytatta a munkát, hanem visszanyúlt egészen az 1660-as évekig. A hivatásos történetírók tehát nem a korábban elterjedt évkönyvírók, hanem mindinkább modern történetírók voltak, akik munkáikat saját elképzeléseik szerint írták meg, és ennek megfelelően a műveikben jócskán, akár még évtizedekre visszamenően is visszanyúltak az előzményekhez. 22 Andrea Zannini: Burocrazia e burocrati a Venezia in etá moderna (secc. XVI-XVII). Venezia 1993. 119-181. 23 Armand Baschet: Les Archives De Venise: Histoire De La Chancellerie Secrète. Le Sénat, le cabinet des ministres, le conseil des Dix et les inquisiteurs d’Etat. Paris 1870. 167-178. 24 A Giovan Franceso Loredan által a saját palotájában 1630-ban megalakított Accademia degli In cogniti (Ismeretlenek Akadémiája) az itáliai félsziget egyik legszabadabb, legújítóbb szellemű társulata volt. Leginkább irodalmi tevékenységéről volt ismert. Alapvetően szabadszellemű gondolkodókból állt, akik többek közt köztársasági és erősen pápaellenes propagandájukkal, valamint a sajtószabadság hirdetésével formálták a közgondolkodást. - Monica Miato: L’Accademia degli Incogniti. Firenze 1998. 25 Giovan Battista Nani: Historia della Repubblica Veneta. Venezia 1676. 26 Ennek első kiadása 1696-ban látott napvilágot Foscarini testvére, Sebastiano kiadásában. - Michele Foscarini: Historia della Republica Veneta. Venezia 1696. 27 Anastasia Stouraiti: War, Communication, and the Politics of Culture in Early Modern Venice. Cambridge 2023. 72-73. Ahogy Michele Foscarini, úgy Garzoni is a levantei terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt művében. Mindketten az oszmánokat tekintették a Serenissima és az egész kereszténység legfőbb ellenségének.27 Garzoni hosszú élete során a munkáját segítő és családja hírét öregbítő dokumentumokat gyűjtött, ezen belül is 210
