Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG birodalmak - az orosz, az oszmán, a kínai és a japán -, illetve a balkáni államok jelentettek. Ezt az ellentmondást használták ki egyes — a migrációban anyagilag is érdekelt — hajóstársaságok ügynökei. Például a svájci ügynökök segítségével az olasz kivándorlók francia, németalföldi vagy német kikötőkbe jutottak, ahol senki nem kért tőlük úti okmányt. Az orosz területen működő ügynökök — bár a szibériai deportálás veszélye fenyegette őket - nagy számban csempésztek át zsidókat a határon. Hogy elkerüljék a súlyos büntetést, jelentős összegekkel lefizették a hatóságok illetékes tagjait. Németország útlevelet ugyan nem, de hadmentességi igazolást kért saját kivándorlóitól. Ez a helyzet holland ügynökök fellépését eredményezte, akik Rotterdamba csábították az emigrálni szándékozó németeket, akik így a fenti igazolás nélkül is hajóra szállhattak. Több országban küzdöttek sikertelenül az előre fizetett {prepaid) jegyek használata ellen - ezek szintén a nem ellenőrzött kikötők felé irányították a távozni vágyókat.5 Oroszország ugyan engedélyezte a kivándorlást, de ennek legális módja vagy túl sok pénzbe került, vagy pedig az állampolgárságról — és ezzel a visszatérés lehetőségéről — kellett lemondania a kivándorlónak. A cári birodalom e módszerrel kívánt a zsidóságtól megszabadulni. Azonban sokak számára még így is egyszerűbb volt útlevél nélkül, illegálisan távozni.6 5 Torsten Feys: The Battle for the Migrants. Introduction of Steamshipping on the North Atlantic and Its Impact on the European Exodus. (Research in Maritime History 50.) Liverpool 2013. 83-84., 90. A prepaid jegyeket többnyire a már Amerikában élő hozzátartozók küldték haza rokonaiknak, ezért ezek nem feltétlenül olyan kikötőből induló hajóra szóltak, amely a kibocsátó állam ellenőrzése alatt állt. 6 Tara Zahra: The Great Departure. Mass Migration from Eastern Europe and Making of the Free World. New York 2017. 36. 7 John Torpey: The Invention of the Passport. Surveillance, Citizenship and the State. (Cambridge Studies in Law and Society) Cambridge 2000. 103-105. 8 Steidl, A.: On Many Routes i. m. 118-119. Az olasz útlevéltörvény (1901) tipikus példája a globalizációnak. A jogszabályt ugyanis nem azért kellett meghozni, hogy korlátozzák az olaszok kivándorlását, hanem azért, hogy biztosítsák: az olasz emigránsokat nem fogják visszafordítani az amerikai partoktól.7 Mivel az amerikai ellenőrzést Kanadán keresztül ki lehetett kerülni, sokan - nem csak olaszok - ezt a mellékutat választották. Az Egyesült Államok ezért már a 19. század végén megállapodott Kanadával, hogy az ottani kikötőkben is az USA bevándorlási tisztviselői vizsgálják majd át az érkező utasokat.8 Németországban csak 1897-ben született meg a kivándorlási törvény, amikor már jelentősen csökkent az emigránsok száma. A jogszabály — a kor szellemében - nem korlátozta az egyéni mobilitást. Ehelyett két, egymással összefüggő dologra törekedett: a németek kivándorlását az Egyesült Államok helyett — ahol 17
