Századok – 2024
2024 / 1. szám - TRANSZNACIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK A 19-20. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON - Bencsik Péter: A nemzetközi migráció és Magyarország a globalizáció 19. századi hulláma idején
BENCSIK PÉTER gyorsan asszimilálódtak - más földrészekre akarta irányítani, illetve biztosítani kívánta németségük (anyanyelvűk, szokásaik) megtartását. Mindez a német kolonializmussal és a Weltpolitik eszméjével függött össze. Az 1870. évi állampolgársági törvény szerint a kivándorlók tíz év távoliét után elvesztették német állampolgárságukat. Ezt a szabályt 1913-ban eltörölték.9 Németországra a kivándorlás kérdésénél sokkal nagyobb hatással volt a bevándorlás és az átvándorlás jelensége. Az átutazó kivándorlók, illetve a Németországban munkát kereső külföldiek ellenőrzése céljából 39 határállomást hoztak létre. Ezek kétharmada az orosz határon működött, ahol eleve útlevél-kötelezettség állt fenn. A többi ellenőrzőpont közül öt a holland, kettő a dán, egy a francia határon működött, öt pedig a Monarchia felől érkezőket szűrte. Ezek közül kettő a cseh—német, további kettő a nagyon rövid német-galíciai határra esett, a magyar (és a szlovák) kivándorlók ellenőrzését pedig Oderbergnél végezték. Itt orvosi vizsgálatra került sor, és a bevándorlóknak - az idénymunkásokat is beleértve - igazolniuk kellett, hogy rendelkeznek munkaszerződéssel Németországban.10 A járványos betegségek behurcolásának megelőzése mellett erre azért volt szükség, mert akiket egészségügyi okokból nem engedtek belépni az Egyesült Államokba, a hajóstársaságok kénytelenek voltak visszaszállítani Európába, ahol szintén nem kívánt személyeknek tekintették őket. Ezért az amerikai bevándorlási előírásokat inkább már a német-orosz, német-galíciai határon érvényesítették. Emiatt követelték meg azt is, hogy a német területen átutazó kivándorlók rendelkezzenek legalább 800 márkával.11 Az olasz és a német esetben egyaránt azt látjuk, hogy az óceán túlpartján meghozott előírások miatt kellett maguknak a kibocsátó (vagy áthaladást biztosító) államoknak is jogilag szabályozni a kérdést. 9 Sebastian Conrad: Globalisation and the Nation in Imperial Germany. (New Studies in European History) Cambridge 2010. 276-282., 386. 10 Conrad, S.: Globalisation and the Nation i. m. 19., 70., 160-162. (térképpel), 184-189. 11 Martin Pollack: Az amerikai császár. Anagy galíciai kivándorlás. (Világszép irodalom) Bp. 2019. 91-92. 12 1899-ben, 1904-ben, 1908-ban valamint 1912-ben.- Tara Zahra: Travel Agents on Trial. Policing Mobility in East Central Europe, 1889-1989. Past & Present, no. 223. (2014) 171.; UlfBrunnbauer: Globalizing Southeastern Europe. Emigrants, America, and the State since the Late Nineteenth Century. Lanham 2016. 153-154. Az 1912-es javaslat magyar szövegét - az 1909-es magyar kivándorlási törvénnyel összehasonlítva - lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K 150 Belügyminisztérium, általános iratok 1867-1944 (a továbbiakban: K 150) é.n.-V-20. (3609. cs.) A Monarchia osztrák felén nem született önálló kivándorlási törvény, bár több tervezet is készült.12 Az 1880-as években Ausztria tartományai közül Galíciát érintette leginkább a kivándorlás. Az ügynökök üzérkedése, az emberkereskedelem, a fiatal nők prostitúcióra való kényszerítése, a szegény és tanulatlan emberek lelketlen becsapása és kifosztása itt félelmetes szintre lépett, ráadásul összekeveredett 18
