Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi László: Az aszódi koncentrációs telep működése (1914–1917)
KL ASZÓDI KONCENTRÁCIÓS TELEP MŰKÖDÉSE (1914-1917) A háború során a magyar hatóságok rendszeresen látogatták az internálótáborokat és a koncentrációs telepeket a körülmények ellenőrzése érdekében. Ennek fő mozgatórugója a Monarchiával ellenséges országokban internáló táborba zárt magyar (és osztrák) állampolgárok érdekeinek védelme volt. A civil internáltakra ugyanis, akárcsak a hadifoglyokra, az úgynevezett „negatív kölcsönösség elve” vonatkozott. Eszerint az egymással hadiállapotban lévő országok kölcsönösen megtorolhatták a saját területükön fogva tartott civileken a velük ellenséges államban internált polgáraikat ért atrocitásokat. Emiatt az internáltak ügyeiért felelős belügyminisztériumi államtitkár, Németh Károly már 1914. október közepén felkereste Aszódot - több más tábor mellett.42 A háború alatt több alkalommal, rendszeresnek mondható időközönként jártak a táborokban a belügyminisztérium és a semleges államok képviselői is.43 42 Az internáltak gondozása. Pesti Napló, 1914. október 23. 10. 43 A spanyol nagykövet az internáltaknál. Pesti Napló, 1915. április 28. 11. A semleges államok diplomatái mellett a Nemzetközi Vöröskereszt missziói is több alkalommal látogatást tettek koncentrációs telepeken és internálótáborokban a háború során. 44 MAE AD, Guerre 1914-1918, Internes civils, Série B, vol. 10. Tárgy n. irat, 1er Mars 1916. 4. Ugyanebben a forrásban olvasható, hogy Montrouge éppen hathónapos börtönbüntetését töltötte, amit felségsértés miatt róttak ki rá. A forrás azt sejteti, hogy az említett nő valamilyen módon az amerikai konzulátus alkalmazásában állt. - Uo. 3. A fogvatartottak persze igyekeztek információhoz jutni a háború menetéről, illetve a szemben álló országok közötti diplomáciai tevékenységről, hisz ettől sorsuk jobbra fordulása, sőt hazatérésük is függhetett. Ekkoriban a nyomtatott sajtótermékek voltak azok az elsődleges információhordozó eszközök, amelyekből a lakosság túlnyomó része tájékozódni tudott. Az idegen nyelvű újságokhoz való hozzáférés azonban nem volt sem egyszerű, sem veszélytelen, mivel a magyar hatóságok tiltották az ellenséges országokból származó sajtótermékek forgalmazását, terjesztését, illetve az internált civilek esetében azok birtoklását. Az információéhség kielégítésének igénye azonban néha hősies cselekedeteket eredményezett a nehéz időkre különösen jellemző emberi kisszerűséggel együtt, amint ez egy jelentésből is kitűnik: „Montrouge kisasszonynak, aki a legnagyobb szolgálatokat tette az internáltaknak, sikerült ruhákat, könyveket és újságokat szereznie (ez utóbbi miatt egy francia, Malibert úr elárulta és [ezért — S. L J letartóztatták). Ezt a Malibert azóta áthelyezték egy másik táborba.”44 Az internáltak jelenléte a település életében Az elérhető források a településen őrzött külföldiek szociális kapcsolatairól is nyújtanak némi információt. Egyrészt a helyiekkel való interakciókról (külön az egyedülálló férfiak és a helyi nők érintkezéséről), másrészt az internáltak egymás között kialakult társadalmi hálójáról. 173
