Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
FÓTI MIKLÓS tolni Szári Ali halálának időpontját: eszerint 1587 decemberében még életben volt.77 Következő jövedelememelésére Erzurum beglerbégje tett javaslatot: Arszlán Oltu (Oltu, Törökország, Karsztól nyugatra) szandzsákbégjeként szolgált,78 amikor az oszmánokkal ellenséges viszonyban álló Szimon az utak lezárárásával, akadályok építésével nehezítette a török sereg ellátását és előrenyomulását kelet felé. Mint bemutattam, a hadjárat irányítója, Ferhád pasa ekkor emelte Lóri és Tomanis várait a Sirvánba vezető utak védelmére. Utóbbi kulcsfontosságú volt a Tifliszbe tartó utánpótlás szempontjából. Arszlán ekkor segített Tifliszbe eljuttatni az anyagi javakat (hazing szó szerint ’kincstár’; többek között nyilván a katonaság részére küldött zsoldot jelentette), majd Lóri várőrségének ellátásáról gondoskodott, illetve Gora (Gori nevét írták így a rúznámcséban) vára megsegítésénél szolgált. Figyelmet érdemel még az a tette, amikor mindenki másnál előbb Ahisha váránál termett (az érdem felterjesztője a csildiri beglerbég volt). Ahisha, a mai török nyelvben inkább Ahiska (Akhaltsikhe, Nyugat-Grúzia) annak a csildiri vilájetnek a központja,79 amelyről Pecsevi azt állította, hogy Szári Ali a beglerbégje volt. Bár ezt nem tudtuk forrásokkal alátámasztani, most azt láthatjuk, hogy Csildir tartományhoz, amelyet még a perzsa hadjárat első fázisában foglaltak el az oszmánok, Szárinak és fiának mégiscsak volt kötődése. Az előbbiekben említett Oltu és §eytan Kalesi szintén a csildiri vilájet része. Arszlánnak még egy hőstettét érdemes közelebbről megvizsgálni: Janja (loánnina, Görögország) szandzsákbégjeként a Zijádoglu Muhammed Hán80 elleni csatában a kizilbas^ (a Szafavidák pártján álló siíta lázadók a török forrásokban)81 közül nyolcnak vágta le a fejét. A történész érdeklődését természetesen a janjai szandzsák említése kelti fel, hiszen ebből arra lehet következtetni, hogy a Porta ekkor engedélyezte számára, hogy visszatérjen a birodalom európai térfelére. 77 1589 augusztusában viszont egyik szigetvári emberéről, Ibrahimról, akit magával vitt a keleti végekre, azt állították, hogy „Lóri beglerbégjének az elhunyt Ali pasának az embere” volt. Ekkor tehát Szári Ali már biztosan halott volt. - BOA DFE RZd 107. 436. 78 Kinevezéséből az is kiderül, hogy előtte mely altartományt kormányozta: 1586. június 7-én Oltu szandzsákját „Mamreván szandzsákbégje Ali pasa fiának Arszlánnak” utalták ki. Mamreván éppen Oltu és Erzurum között fekszik, Kelet-Törökországban. - BOA KK 248. 3. 79 A forrásokban ezért gyakran Çildir nam-i diger Ahiska (Csildir más néven Ahiska) néven említik. Míg Csildir ma Törökországhoz tartozik, a tőle északra fekvő Ahiska már Grúzia része. - Midhat Sertoglu: Sofyah Ali Çavu§ Kanunnamesi. (Marmara Universitesi yayinlan 515. Fen-Edebiyat Fakültesi yayinlan 26.) Istanbul 1992. 36. Vö. Havva Kangül: 16. Yüzyil Son Çeyreginde Osmanh Devleti Gürcistan Eyaletinin Idari ve Nüfus Yapisi. MA-szakdolgozat (Adnan Menderes Universitesi). Aydin 2016. 11., 18. 80 Gendzse (ma Gonco, Azerbajdzsán) beglerbégjeként állt a Szafavidák szolgálatában. Ferhád pasa 1588-ban hadjáratra indult Gendzse ellen, ahol az Aras folyó északi oldalán álló várak szafavida kézben voltak. Gendzse városa védelmét Zijádoglu Muhammed Hán irányította, aki belátva a helyzet reménytelenségét, kiürítette a várost, és elmenekült. Az Aras folyó mentén felsorakozó perzsa erők, élükön Zijádoglu Muhammed Hánnal, vereséget szenvedtek a Dzsáfer pasa, Sírván beglerbégje által vezetett oszmán csapatokkal szemben. - Kütükoglu, B.: Osmanh-Iran Siyâsî Münâsebetleri i. m. 191. 81 A magyarban olykor közölbas. - A budai basák magyar nyelvű levelezése i. m. 149., 185. 160
