Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
KÉT VÉGVIDÉK SZOLGÁLATÁBAN Némi szerencsével az ezt jóváhagyó kinevezését is megtaláltam: Arszlánt 1588. augusztus 13-i dátummal Okúból irányították át a görögországi szandzsákba.82 82 BOA KK 248. 87. 83 Gelibolulu Mustafa Ali: Künhü ’l-ahbâr. IV. Rükn. Föl. 571b. Közli Faris Çerçi: Künhü’l-Ahbâr’a Göre II. Selim, III. Murad, III. Mehmed Devirleri ve Âlî ’nin Tarihçiligi. PhD-disszertáció (Erciyes Universitesi). Kayseri 1996. 640. Istvánffy nem említi Arszlánt a Fehérvár körüli harcok részletezésénél, ugyanakkor tőle tudjuk, hogy a menekülő török seregben életét vesztette a koppányi Ali bég. - Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája i. m. 1/3. 137. A „fehérvári mezőn” zajló ütközetben a törökök jelentős veszteségeket szenvedtek, maga Haszán budai pasa, „a nagy Mehmet basának a fia” is megsérült Zrínyi György tőre által. - Petthö G.: Rövid magyar krónika i. m. (1593 eseményeinél) Az általam bemutatott kaukázusi történések ismeretében megállapítható, hogy Szári Ali Lóri beglerbégsége idején a szomszéd vár (Tomanis) őrzőjeként bemutatott Szokollu Haszán együtt küzdött Arszlánnal Fehérvárnál. 84 Çerçi, E: Künhü ’l-Ahbâr’a Göre i. m. 644. (fol. 572b). 85 Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája i. m. 1/3. 250. Az ostrom lefolyására lásd Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. 193. 86 „az Arszlán anyja, az Terska vitézi kezekben akada, s osztán az rabságban meghala” - Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája i. m. 1/3. 252. 87 „Maximilián Herczeg [...] Hatvant meg szállá [...] végre, nagy erős ostrommal és harczal, vitéz módon azt erővel meg vévé, Septembernek 3. napyán kiben Oroszlán béget, mind a’ benne való törökökkel, bulyákkal, és gyermekekkel, kegyetlenül meg ölék.” — Petthö G.: Rövid magyar krónika i. m. (az 1596. év eseményeinél) „Sőt még az holttesteken is kegyetlenkedtenek, holott az németek ocsmány például, senki meg nem büntetvén őköt érette, azokat megnyúzták, s felhasogatván gyomrokat s beleket, hiában keresőnek aranyat bennek.” - Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája i. m. 1/3. 252. A krónikákban, apjával ellentétben, csak elvétve fordul elő Arszlán neve, ám ezek segítségével néhány ponton kiegészíthetjük pályafutását. Kaukázusi múltjára kizárólag magyarországi hadiesemények kapcsán utalnak, a szafavida háborúkat leíró részekben egyáltalán nem említik. Musztafa Ali például csak Székesfehérvár 1593-as ostrománál szól a neves pasa fiáról, miszerint az ellenséggel szemben kiálló „emírek közül Arszlán bég, aki Kúhisztánban (»a hegyek országában«) Gori beglerbégjeként az elhúnyt Ali pasa fia, ekkortájt Hatvan bégje volt”.83 Nem sokkal később, Hatvan első ostrománál (1594) újra utal kaukázusi előéletére: „Mírlivá Arszlán bég, aki Gori beglerbégje és az elhúnyt Potur Ali pasa fia”.84 Arszlán tehát annak a Gori vára körül kialakított vilájetnek volt a kormányzója, amelynek korábban - Rahimizáde szerint - az apja. Hatvan második, 1596-os ostrománál Istvánffy egy ismeretlen részletet árul el Száriról: nem a csatatéren, hanem Örményországban, betegségben halt meg. „Az várban Arszlán, ifjú legény, vala bég (Sarali bégnek, ki Magyarországban próbált sok, jeles vitézségéért híres volt, s végtére az perzsák ellen hadakozni küldetvén, Armeniában betegségben meghala, a fia), másfélezer jó válogatott vitézlő néppel.”85 A hatvani események kimenetele jól ismert: Arszlánt megölték („együtt Kurttal, az atyaöcscsével megölettetik”), anyja fogságba esett és ott halt meg,86 a keresztény csapatok pedig — a kortársak szemében is példátlan kegyetlenséggel — fosztogatásba kezdtek.87 Senkit ne tévesszen meg, hogy Mehmet Süreyya oszmán biográfiai 161
