Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
KÉT VÉGVIDÉK SZOLGÁLATÁBAN (Dmanisi, Dél-Kartli, Grúzia) beglerbégsége Szemender Pasának, Lóri beglerbégsége Potur Ali Pasának került kiutalásra, majd az erzurumi beglerbég, a megboldogult Mehmed Pasának a fia, Haszán, az alája tartozó harcedzett és harcban járatos katonaságot Lóri őrzésére hátrahagyva, bőséges kincstárat, gabonát és katonaságot kirendelve, épen és győzedelmesen Erzurum várába, mely békességet nyújtó otthona, visszatért”.63 63 Hasan Dündar: Rahimizade Ibrahim (Harimi) Çavus ’un Gence Fethnamesi Adli Eserinin Transkripsiyonu ve Kritizasyonu. MA-szakdolgozat (Kocatepe Universitesi). Afyon 2006. 58 (fol. 15b). - A krónika elsősorban az 1583-1588 között zajló perzsiai hadjárat eseményei tekintetében alapvető forrás. 64 A vezir oglu feltehetően rossz olvasat. Szelániki kéziratában helyette Cserkesz Deraz oglu Mahmúd Hán van. A történetíró azt is megemlíti, hogy ekkor Gori beglerbégjévé nevezték ki. - Mustafa Efendi (Selanikî):^v^A Selaniki. Istanbul 1864. 233. Kütükoglu szerint viszont a név helyes alakja Varazaoglu Mahmud Han. - Kütükoglu, B: Osmanh-îran Siyâsî Münâsebetleri i. m. 188. 65 Dündar, H.: Rahimizade Ibrahim (Harimi) Çavus’un Gence Fethnamesi i. m. 69 (fol. 27b). 66 Abdurrahman Sagirli: Mehmed b. Mehmed er-Rûmî (Edirneli)’nin Nuhbetü’t-Tevârih ve’l-Ahbâr’i ve Târîh-i Al-i Osman’i (Metinleri, Tahlilleri). PhD-disszertáció (Istanbul Universitesi). Istanbul 2000. 406 (fol. 150b).; BOA MD 60. 226 (534. parancs). - Parancs Lori beglerbégjéhez és dizdárjához az őrség összeírására. A krónika másodszor is említi Potur Ali Pasát a Tiflisz (Tbiliszi, Grúzia) várának leírásáról szóló fejezetben, ahol arról tudósít, hogy „Mahmúd Hán, a vezír fi,64 azelőtt Gori beglerbégjeként szolgáló Potur Ali pasa közvetítésével behódolása kimutatására érkezett”.65 Koronáját ledobta, majd egy kaftánajándékozási ceremónia keretében áttért az iszlámra. A történetben kétségtelenül Szári Ali diplomáciai közreműködéséről esik szó, hiszen Pecsevi is Potur névvel illette. Egyúttal kiderült, hogy rövid ideig egy másik grúziai tartomány, Gori (Tbiliszitől nyugatra, Grúzia) beglerbégjeként szolgált. Miután a béget megtaláltuk a Lori/Tomanis/Gori várait érintő eseményeknél, érdemes további, az oszmán—perzsa összecsapásokat tárgyaló krónikákat bevonni a vizsgálatba, ugyanezt az epizódot keresve. Mehmed bin Mehmed er-Rúmí 17. századi műve, a Nuhbetüf tevárih vel^ahbár— amely számos oszmán krónika szövegéből merít — így írja le a hadi eseményeket: amikor Ferhád pasa 1584 nyarán Erzurumból elindult seregével Grúzia meghódítására, elsőként Lóri várát javította ki és erősítette meg, majd a Tomanis szorosba érkezett, ahol azelőtt a grúz hitetlenek az oszmán kézen lévő Tifliszbe tartó ellátmányon gyakran rajtaütöttek. Itt 40 nap alatt erős várat épített, melynek őrzését az erzurumi beglerbégre, Haszán pasára, míg Lóri várának őrzését beglerbégi tisztséggel Móra szandzsákbégjére, Bosznaví Ali bégre bízva, folytatta útját Ahishába.66 A leírás visszaigazolja a korábban bemutatott adatokat: Ali Móra bégjeként szerepelt a kinevezések defterében, előneve (Bosznaví) pedig boszniai származásra utal, gyakorlatilag a potur szó szinonimája. A hadjárat másik főszereplője is boszniai: Tomanis 157
