Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
FÓTI MIKLÓS megnevezése és számos esetben hász-birtokainak jövedelme is rendelkezésünkre áll. Ez a — történész számára idilli — kép rögtön szertefoszlik, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy Alit a defterekben minden esetben megkülönböztető jelző nélkül említik. A világosabb hajára vonatkozó sári (’szőke’) ragadványnévvel - amely a korszak többi Ali nevű bégjétől megkülönböztethetővé tenné — kizárólag elbeszélő forrásokban találkozunk.4 A 16. század hetvenes-nyolcvanas éveiben - amikor történetünk főhősének karrierje formálódott - rajta kívül még egy tucatnyi Ali bég bukkan fel a hódoltsági szandzsákok élén. Egy, a közelmúltban elkészült tanulmányomban a szegedi Ali bég beazonosítását végeztem el, és bebizonyítottam az elbeszélő forrásokban szereplő Kara Alival való azonosságát.5 Kutatásaim során más Ali bégekről is kerültek elő adatok, ami felvetette, hogy Szári Ali életrajza kiegészíthető, és az eddigieknél pontosabban felvázolható. 4 A magyar forrásokban „nyughatatlan” jelzővel szerepel: „A Szigetvári Nyughatatlan Alibég, a’ Kanisayi Várast éijel meg lopá Alappi Gáspárra, az ott való feo Capitánra.” - Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rendbeli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetet és irattatot. [Becs] 1660. (az 1573. év történéseinél); „Sziget végvárban egy Ali bég vala, kit az törökök Sárnak hívnak vala, vitéz és nyughatatlan elméjű ember, mely vezetéknévvel a miénktől is hívattaték.” - Istvánfíy Miklós magyarok dolgairól írt históriája i. m. 1/3. 10. A kanizsai támadásról, az abban részt vevő személyekről részletesen: Sz. Simon Eva: Várfoglalás vagy illúziókeltés? In: Zalai Múzeum - 23. Zalaegerszeg 2017. 201-215. 5 Fóti Miklós: Ali szegedi szandzsákbég azonosítása, életpályája és birtoklástörténete (1567-1595). Történelmi Szemle 65. (2023) 3. sz. 353-366. 6 Fodor Pál: Egy pécsi származású oszmán történetíró: Ibrahim Pecsevi. In: Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. Pécs 1999. 107-131. 7 Helyesen Potur (e ragadványneve a perzsa hadjáratokat leíró krónikákban bukkant fel, lásd alább, a grúziai hódítások ismertetésénél). „Sobriquet des chrétiens qui se sont nouvellement faits musulmans.” - Suzanne Kakuk\ Recherches sur l’histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siècles. Les éléments osmanlis de la langue hongroise. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 19.) Bp. 1973. 331. A szerb poturica ‘ török hitre tért ember’, a poturcenjak eltörökösödött személy’. - Szerbhorvátmagyar kéziszótár. Szerk. Levasics Elemér - Surányi Magda. Bp. 1988. 458. A szó egyik jelentése egyfajta bő nadrág, ezért régebbi irodalmunk az e nadrágot viselőket, azaz a helyi parasztokat értette potur személy alatt. Elsődleges jelentése az eltörökösödött balkáni szlávokra, különösen a bosnyákokra és azok nyelvére vonatkozik. Bács városának lakóiról például Evlija Cselebi megjegyzi, hogy bosnyákul és potur nyelven (poturca) beszélnek. - Evliyâ Çelebi b. Derviç Mehemmed Zillî. Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. VII. Kitap. Topkapi Sarayi Kütüphanesi Bagdat 308 Numarah Yazmanm Transkripsiyonu - Dizini. Ház. Yücel Dagh - Seyit Ali Kahraman - Robert Dankoff. Istanbul 2003. 312. A történetíró Ibrahim Pecsevi6 egészen tömör formában ismertette egy-egy uralkodó idejének legjelentősebb államférfiak. így A végeken élt néhány emír emlékezete című fejezetben három, II. Szelim szultán kori (1566—1574) hódoltsági Ali bég portréját adja közre: az előbb említett Kara Alié mellett Pírszizét és Szári Aliét. Bár ez a szövegrészlet a magyar történetírásban jól ismert, a teljesség kedvéért, az életpálya felépítésének kiindulópontjaként közlöm: „Szári Ali bég, akit Patur7 Ali bégnek is neveznek. Sokáig szigetvári mir-liva [’szandzsákbég’] volt. Saját hét-nyolczszáz emberével együtt több mint ezer ember fölött rendelkezett. Szakadatlanul a hitetlenek 146
