Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
KÉT VÉGVIDÉK SZOLGÁLATÁBAN országában való portyázás volt a szenvedélye. A végeken a háborúskodás színterén fekvő falvakat többnyire behódoltatta, néhány várat és palánkát pedig váratlanul megrohant, és mivel a béke idején azokat el nem foglalhatta, tehát felgyújtotta és felégette. Abban az időben a hitetlenek országa lakatjának, Kanizsa várának, mely ma az iszlám végek erős bástyája, külvárosát felgyújtotta, kirabolta s onnan temérdek kincset és megszámlálhatatlan sok foglyot hozott el. Azonközben Pécsett a boldogult atyámnak vendége volt s még most is emlékszem rá, hogy engem, mint kis gyermeket az ölébe vett, megczírógatott s a foglyok közül egyet odaajándékozott. Utóbb, mikor ereje és hatalma teljességében volt, a perzsiai hadjáratra rendelték őt, s Csildir beglerbégje lett és e múlandó világot ott hagyta el.”8 8 Török történetírók III. 1566-1659. Ford., jegyz. Karácson Imre. (Török-magyarkori történelmi emlékek V.) Bp. 1916. 82-83. Az arab betűs kiadásban így szerepel: „San Ali bey ve Patur Ali bey dahi denilür.” - Tarih-i Peçevi I-II. Istanbul 1864-1866. I. 451. A modern török kiadásban szereplő „Túr Ali bey” olvasat hibás átírás eredménye. - Peçevi Ibrahim Efendi: Peçevi Tarihi I-II. Haz. Bekir Sitki Baykal. Ankara 1981-1982. I. 316. 9 Két szandzsák vezetői közti személycsere. Például Pozsega és Fehérvár esetében: a fehérvári Mehmedet áthelyezték Pozsegába, a pozsegai Alit pedig ugyanazon a napon Fehérvárra. - Fóti Miklós: Székesfehérvár 16. századi szandzsákbégjei. Belvedere-Meridionale 36. (2023) [megjelenés alatt]. 10 BOA Maliyeden Müdewer (a továbbiakban: MAD) 563. 54. 11 Szári Alira vonatkozóan: Dávid Géza: Szigetvár 16. századi bégjei. In: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Szerk. Szita László. Pécs 1993. 163-166.; Sz. Simon Eva: A hódoltságon kívüli „hódoltság”. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp. 2014. 174.; Sz. Simon E.: Várfoglalás i. m. 204-205. A másik bégről, aki Pírsziz Ali néven ismert: Dávid G.: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei i. m. 116-117., 119-120.; Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 161-162., 180. 12 Pecsevi szerint Pírsziz Ali „Szári Ali bég után Szigetvárra került” -Török történetírók III. 1566— 1659 i. m. 84. A tévedésre Dávid Géza hívta fel a figyelmet. - Dávid G.: Szigetvár 16. századi bégjei i. m. 180. 13 Koppányi hivatalviselésével párhuzamosan, 1567-ben egy Hüszejn bégre is van adatunk, aki Koppányból keltezte magyar nyelvű levelét. Az ellentmondásra Sz. Simon Éva hívta fel a figyelmemet. -Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, P 1314, a Batthyány család levéltára, Missiles A leírás éppen szolgálati állomáshelyeit illetően szűkszavú: csak hosszú szigetvári működését és Csildirben való beglerbégségét említi. A határvidékek bégjei esetében a kormányzat gyakorta élt az áthelyezés és a rotáció9 gyakorlatával, amit Szári Ali esetében is jól illusztrálnak a kinevezések defterei (fevcih defieri). Egyik ilyen forrásunkban az 1560-as évek végétől 1574-ig tartották nyilván a szandzsákok élén bekövetkezett változásokat. Ennek Szigetvár című fejezetében rögtön két Ali béget találunk,10 személyük azonosítása azonban nem okoz gondot: a szakirodalom ugyanis feltárta a hátterüket,11 sőt sorrendjük tekintetében Pecsevi tévedésére is felhívta a figyelmet.12 Szári Ali 1573. márciusi szigetvári kinevezésétől kiindulva követhetjük vissza korábbi posztjait, hiszen a defter mindig megadja előző szolgálati helyét fnir-i sabik-i...). Pályájának korai szakasza, a helyszínek időrendi sorrendje így rekonstruálható: Szekcső (?), Koppány13 (1566. október 27-től), Fülek (1569. 147
