Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fóti Miklós: Két végvidék szolgálatában. Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje
Fóti Miklós KÉT VÉGVIDÉK SZOLGÁLATÁBAN Szári Ali bég hódoltsági és kaukázusi karrierje* A magyarországi török hódoltság kormányzóinak származását illetően eddig is ismert volt, hogy számos szandzsákbég a birodalom távoli tartományaiból érkezett, néhányan pedig az Oszmán Birodalom és a perzsa Szafavida Állam összecsapásainak színhelyét alkotó kaukázusi térségből kerültek a magyar szandzsákok élére. A kormányzat gyakorta élt a bégek és pasák két hadszíntér, vagyis a birodalom nyugati és keleti határvidékei közti áthelyezésével. így került Gyula élére a birodalom legkeletibb tartományából, a perzsiai Pelengánból Ahmed,1 míg az azerbajdzsáni Sirvánban defterdári tisztet betöltő Ferhád szegedi bégként bukkan fel forrásainkban.2 Istvánffy egy olyan perzsa csoportról tudósít, amelynek tagjai — Ulama, Kanber, Dériéi, Mehmed Hán és Velidzsán — a perzsa uralkodó ellen fordultak, majd oszmán területre menekülve, négyen közülük hódoltsági szandzsák élén tűntek fel.3 Tanulmányom főszereplője, Szári Ali bég életpályája ezzel ellentétes irányú volt: hódoltsági szandzsák éléről távolították el, innen előbb a Balkánra került, majd a Kaukázusban folyó harcok aktív részeseként, sőt a történések alakítójaként találkozunk vele. írásomban a török defterek és a keleti hadjáratokat tárgyaló krónikák rá vonatkozó adatain keresztül mutatom be karrierjét. 1 Dávid Géza: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei (Arad-gyulai szandzsákbégek). Történelmi Szemle 36. (1994) 1-2. sz. 121. Néhány új adattal egészíteném ki a tanulmány Pelengánra vonatkozó lábjegyzetét: 1583 őszén a sehrizoli vilájétből választották le Pelengánt, arra hivatkozva, hogy határvidék lévén, szükséges ennek beglerbégséggé való (át)alakítása. Első kormányzójává Erbil bégjét, Ahmedet nevezték ki. - Ba§bakanhk Osmanh Ar§ivi (Török Miniszterelnöki Levéltár) (a továbbiakban: BOA), Mühimme Defteri (a továbbiakban: MD) 51. 63 (198. és 199. parancsok). 2 BOA Kamii Kepeci (a továbbiakban: KK) 262. 19. 3 Istvánfíy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál 17. századi fordításában 1/1-3. Szerk. Bénits Péter. (Történelmi Források) Bp. 2001-2009. 1/2. 60.; Dávid Géza? Arcképcsarnok-töredék a török korból: a hódoltság néhány jelentősebb oszmán családja és egyénisége. In: „A magyar múltat kutatni, írni és láttatni - ez által szolgálni a hazát.” Tisztelgő kötet J. Ujváry Zsuzsanna 25. pázmányos oktatói éve előtt. Szerk. Bitó Bence - Miski Péter - Törtei Renáta. Bp.-Piliscsaba 2020. 130. A hódoltsági végeken Szári Ali magyarországi hivatali előmenetele tekintetében elsődleges forrásaink a kinevezések defterei, amelyekben végigkövethetők szandzsákbégi állomáshelyei. A kinevezések láncolata folyamatos, pontos dátumok, előző szolgálati helyeinek Ez a tanulmány az NKFIH — OTKA K 132475 és 132609 számú konzorciális projekt (A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak [tapu-defter] feldolgozása. II.) támogatásával készült. 145 SZÁZADOK 158. (2024) I. SZ. 145-164.
