Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE császár elől.187 VII. Gergely pápa 1079-ben I. László királyhoz írt levelében említést tett az E(kbertus), O(dalricus) és C(onradus) nevű grófokról, akik a magyar királyhoz menekültek.188 Ekbert grófot Reichenaui Bertold is említi krónikájában.189 Feltűnő továbbá az Inn mellett fekvő Subenben a Tuta által alapított monostor Szent Lambert patrocíniuma. Noha a bajor vezető rétegben jellemző volt Lambert tisztelete, a védőszentre esett választás az Árpád-házi kapcsolatot is erősítheti. A herceg Lampert neve, az István király által Szent Lambert tiszte letére alapított apácavásárhelyi monostor és Tuta alapítása ugyancsak Lambert tiszteletére, összefüggést jelezhetnek. Ezek az adatok nemcsak a Formbach csa lád és az Árpád-ház személyes kapcsolatára mutatnak, hanem érvként szolgálhatnak az Annales Altahenses maiores szövegrészeinek Magyarországra kerüléséhez. Az apátság az invesztitúraküzdelmekben IV. Henrik császár oldalán állt.190 Nem érdektelen azonban, hogy az apátság nekrológiuma egyetlen Formbach grófot sem nevez meg.191 Az Árpád-ház 11. századi családtörténete és a Niederaltaichba, majd onnan visszafelé irányuló információáramlás megismeréséhez szükség lenne az apátság 11. századi történetének, a Formbach család és Northeimi Ottó herceg tevékenységének vizsgálatára, amelyből „Attila kardjának” története sem mellőzhető. 187 Pauler Gyula Ekbertet nevének kezdőbetűjével említi {Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. [1899] I. 442., 292. jegyzet). VII. Gergely pápának I. László királyhoz 1079-ben írt levele (Árpád-kori és Anjou-kori levelek, XI-XIV század. S. a. r. Makkai László - Mezey László. Bp. 1960. 92.) alapján. Gombos Albin idézi a forrásokat {Gombos A.: Catalogus i. m. II. Nr. 2589.), és a kötetek - Csapodi Csaba által összeállított - indexében Csapodi Ekbertet formbachi grófként említi. 188 DHA I. 77. sz., 223., 31.; Varga Gábor: Ungarn und das Reich vom 10. bis zum 13. Jahrhundert. Das Herrscherhaus der Árpádén zwischen Anlehnung und Emanzipation. (Studia Hungarica 49.) München 2003. 145.; Thoroczkay G.: SzKK 22., 120. 189 Thoroczkay G.: SzKK 22., 124. Ekbert menekülésének körülményeiről: Lohrmann, K: Geschichte i. m. 315., aki a nevük kezdőbetűjével jelölt két másik grófot szintén azonosította. - Uo. 316. 190 Michael Hintermayer-Wellenberg: Die Verwandschaft zwischen den Markgrafen von Cham und der Grafen von Vornbach im 11. Jarhundert. In: Verhandlungen des Historischen Vereins für Oberpfalz und Regensburg 151. Regensburg 2011. 19-33., 31.; Seibert, H.: Schutz, Besitz i. m. 79. 191 Roman Deutinger: Heilige und Versorbene im liturgischen Gedächtnis der Mönche. Das Jenaer Martyrolog-Nekrolog. In: Die Abtei Niederaltaich i. m. 201. Vadászbalesetek és vaddisznók A középkori életformához szorosan hozzátartozó vadászatok gyakori velejárói voltak az állatok és a vadásztársak által okozott halálos balesetek. Legkésőbb a bronzkortól kezdve — az oroszlán és a tigris eltűnése óta — Európában három, az emberre veszélyes vadállat élt: a farkas, a medve és a vaddisznó; az éhes farkas falkában támadt emberre és állatra. Az emberekben e félelmet keltő állatok a mesevilágban sajátos formát öltöttek. Mivel a farkastól valóban féltek, úgy álltak bosszút rajta, 136
