Századok – 2024

2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?

IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL

Germaniae Historica Scriptores indexei

alapján állítottam össze, ahol ország- és népnévként a következő névváltozatok olvashatók. Prágai Cosmas:

Ruscia,

Ruzia. Merseburgi Thietmar: rusci,

Rucia,

ruscorum

ruszorum,

ruscorum.

Hersfeldi

Lambert: rusci,

ruzeni,

Ruscia. Annales Hildesheimenses: contra

ruscianos.

Jakob

Unrest: reyssen,

rewssen. Brémai Ádám: Razzia, ruzzi.

Thomas Ebendorfer:

Ruscia, russen. Wipo: Razzia. Annales Quedlinburgenses: Rusciagens.

Cremonai

Liudprand: rusi, russi. Querfurti

Bruno:

Senior ruzorum,

seniorem

ruzorumA

5 Freisingi Ottó a rutheni megjelölést használja. A KaiserchroniE&M\ a riuzen alak olvasható:106

Otto

(AbaJ huob

sich enzitl

er

nam chint

unde

wip

/

ze den

riuzen

er

entran.

107

A Hildesheimi Évkönyv nem ad felvilágosítást arról, hogy Aba

és

családja hová menekült.108

105 Gombos A.: Catalogus

i. m. I.

Nr. 952., 429.

106 Kaiserchronik:

Deutsche

Chroniken

und andere Geschichtsbücher des Mittelalters I. (MGH Scrip

torum qui

vernacula

lingua usi sunt 1.) Hannover

1895;

Gombos

A.:

Catalogus i. m. II. Nr. 3264., 1378.

107 „ez

nagyon gyorsan történt [ti. Pozsony elfoglalása] / a polgárokat elfogták, / Ottó (Aba) időben eltávozott / gyermekét és asszonyát magával vitte, / az oroszokhoz menekült, / egész nemzetségét levágták.” - A fordítást Vízkelety Andrásnak köszönöm. Vajay Szabolcs szerint Aba Sámuel családja Oroszországba menekült, ahonnan majd Endrével térnek vissza. - Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. In: Székesfehérvár Évszázadai I-IV. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár 1967-1979. I. 63-100., 99., 130. jegyzet. A Kaiserchronikban máshol is Riuzen-nek nevezik az oroszokat: 13879, 14021, 15440.

108 Annales Hildesheimenses i. m. a. 1045., 46.; Gombos A.: Catalogus

i. m. I.

141.; SzKK 15., 218. Ford. Thoroczkay Gábor.

109 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. (A Magyar Néprajzi Társaság könyvtára) Bp. 1959. 86., 76. jegyzet.

110 Annales Hildesheimenses i. m. 29., 32., 34., 35., 37., 38., 39.

111 Györffy Gy: Tanulmányok i. m. 86.

Az Annales Hildesheimenses riuzi népneve hapax,

azaz

ez a forma csak egyszer fordul elő. Igaza volt Györffy Györgynek, aki szerint a ruizorum „i” magánhangzója elírás,109

amely az évkönyv másolójától származik. Az „ui” hangkapcsolat létrejöttének lehetőségét jól mutatják a MGH indexei, amelyek alapján a jelenség különösen a Liu- és Lui- kezdetű

tulajdonnevek esetében gyakori. Ilyen tévesztést az Annales HildesheimensesYten is találunk: 1008: Luidolfus

Trever ensis

metropolitanus;

1017: Liudolfuspresbiter; 1023: Liudolfus comes;

1029:

legati

Liutiziorum-,

1032:

contra

Liutizios; 1034: bella

inter Luitizios

et nostrates;

1035: aLuitiziis, in LiutiziosH Nem fontos, hogy Imre herceg feladatkörének megnevezésében ruizorum vagy riuzorum állt, mert valójában mindkét szó oroszt’ jelent.

Kik voltak tehát a ruizR A megoldáshoz Mátyás Flórián és GyörfFy György jutott a legközelebb. Györffy arra gondolt, hogy Imre a királyi testőrség vezetője volt.111

Az ő gondolatmenetével vitatkozott Kristó Gyula, ám a jelek szerint félreértette vitapartnere érveit, amikor a következőket írta: „Teljesen valószínűtlen, hogy 125