Századok – 2024
2024 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Imre herceg haláláról. Milyen hír érkezett 1031 őszén Hildesheimbe?
TÓTH ENDRE az orosz népnév már 1031 előtt ajtónállót, illetve testőrt jelentett volna.”112 Györffy azonban nem ezt írta. Az, hogy az Árpád-kor után a királyi ajtónállókat oroszoknak nevezték, és a megjelölés csak a 16. századtól adatolt, összhangban áll az Árpádkorban (vagy csak annak korai szakaszában) jelentős szerepet betöltő „oroszok” későbbi testületi szerepcsökkenésével. A királyi „testőrökből” — Györffy értelmezése szerint - palotai szolgálatot teljesítő ajtónállók lettek. Hogy a változás mikor történt, az annak a függvénye, hogy a hadsereg szervezeti átalakulása mikor zajlott le. Lehetséges, hogy Imre herceg mint duxRuizorum részt vett az 1029-es háborúban,113 és a herceg feladatköre már a halála előtt ismert volt Hildesheimben. 112 Kristó Gyula: Oroszok az Árpád-kori Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 67. Szeged 1980. 57-65.; Uö: Tanulmányok az Árpád-korról. (Nemzet és történelem) Bp. 1983. 199. 113 Györffy Gy.: István király és műve i. m. 375. 114 Kristó Gyula —Makk Ferenc — Szekfii László: Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 44. Szeged 1973. 12-13. 115 Kristó Gy: Oroszok i. m. 63. 116 Font Márta: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. (SzKK21.) Szeged 2005. 128. 117 Kristó Gy et al: Adatok i. m. 29. 118 Saxoniauar Szászvárral azonos. Castrum Zaaz-t 1439-ben említik először. - Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I-V. Bp. 1890-1913. III. 407. 1401-ben még „villa Zaz”. - Kristó Gy. et al: Adatok i. m. 29., Nr. 22. A vár a 15. században épült a pécsi püspökség birtokán, és a falu neve ezután bővült. A falu Árpád-kori neve Szász volt. Alapkérdés, hogy a ruizi Magyarországon nép- vagy foglalkozásnév volt-e, esetleg mindkettőt kifejezhette. A sok tucat magyarországi helynév közül, amely az oroszt mint szóelemet tartalmazza,114 - Anonymus nyomán - egyet, Oroszvárt kiragadva azonban nem lehet arra következtetni, hogy a nyugati határon a ruizi népet csoportosan telepítették le. Oroszvár akkor sem szolgálhat bizonyítékul arra, hogy az oroszokat zárt tömbben telepítették a határszélre, ha Anonymus éppen ezt a határközeli Oroszvárat említette meg művében (c. 57.), a Névtelen eljárása ugyanis helynévértelmező hajlamából következik csupán. Kristó Gyula egy egyetlen tömbben letelepített, orosz etnikumú katonaságra gondolt, akiknek a trónörökös volt a vezetőjük.115 Font Márta szintén a nyugati határsávra telepített fegyveresekre következtetett.116 A korábbi, Rugilandot Ausztriával azonosító véleménynek és az Anonymus által említett Oroszvár fekvésének tulajdonítható, hogy a nyugati határsávot és az 1029-ben meghódított területet tekintik a ruizi lakóhelyének. Kristó felfigyelt az Oroszvár névadás ritkaságára: „Noha nem túlságosan gyakori a népnév+vár összetétel a helynévi anyagunkban, de Kozárvár és Szászvár (Saxoniauara) előfordulása nem is teszi kizárttá ilyenek létét.”117 A két példa közül Szászvár említése és maga az erődítés Árpád-kor utáni.118 Az 1205 és 1235 között Kozár néven feltűnő te126
