Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Népessy Noémi – Horváth Péter – Perényi Roland: A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások (Kiállításismertető)
A BUD APE S T-HATÁS F ÖVÁROS I KÖTŐDÉSEK ÉS IDENTITÁSOK Az időkapszulákban szereplő események, évszámok és a hozzájuk tartozó személyek a következők: városegyesítés (1873) — Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere; Millennium (1896) - Krúdy Gyula író; a forradalmak hatása (1920) - Blaha Lujza színésznő; Budapest ostroma (1945) - Slachta Margit katolikus szerzetesnő; Nagy-Budapest létrejötte (1950) — Harrer Ferenc várospolitikus; forradalom (1956) - Koszmovszky Edina szabadságharcos; az első budapesti metró átadása (1970) - Bíró Endre metróvezető; Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése (1989) — Nagy Erzsébet, a kivégzett miniszterelnök lánya; Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz (2004) - Konrád György író. Az általuk megfogalmazott, átélt és leírt élmények egyéni szemszögből illusztrálják a történéseket, amelyek nemcsak a személyes identitást határozták meg alapvetően, hanem a közösségét is. A 150 év történelmének kronologikus bemutatása szintén a megszokottaktól eltérő stratégia szerint és módon valósult meg a tárlatban. A kiállítás történeti installációnak nevezett eleme egyfelől egy „időgép”, másfelől végigvezeti a látogatót Budapest elmúlt 150 évén, egészen pontosan az 1873—2004 közötti korszakon. A PC-vel és projektorokkal működő szerkezet két részből áll. Az installáció mindkét részét a látogató tudja működtetni, előre és hátra lépve a virtuális időszalagon vagy tetszés szerint válogatva az egyes kiállítási egységekhez tartozó témák között. Egy kronológiai szalagon lehet eligazodni és ismereteket szerezni a főváros legfontosabb eseményeiről, amely a magyar és angol nyelvű rövid ismertetőktől és a gazdag képanyagtól lesz informatív. Az installáció másik része a kiállítás hét tematikai egységéhez illeszkedik, amelyben olyan témák (személyek, földrajzi helyek, események, intézmények, közösségek) kerülnek bemutatásra, amelyek válogatása szintén szubjektív módon történt, és a főváros színes, összetett történetét, struktúráját szemléltetik. Tematikai egységenként hét kártyán (összesen 49 kártya van) lehet egy-egy adott témát kiválasztani és az eszközön megjeleníteni. A tematikai egységekhez tartozó rövid szövegek címei: Városegyesítés: Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Városegyesítés, Nagy-Budapest létrejötte, Buda és a városegyesítés, Pest és a városegyesítés, Óbuda és a városegyesítés, Ráth Károly - Budapest első polgármestere. Olvasztó tégely: etnikai, vallási elemek szerepe az identitásban - Betelepülésbevándorlás, Budapesti zsidóság/zsidó Budapest, Németek Budapesten, Szláv etnikumok Budapesten, Budapesti cigányság, Budapest az iparközpont, Felekezeti megosztottság a városegyesítéskor (1873). A város terei: az épített örökség szerepe az identitásban - Blaha Lujza tér, Váci utca, Király utca, Tabán, Moszkva tér, Gellérthegy, Reprezentatív Budapest. Lokális identitás: a lakóhely szerepe az identitásban - Az óbudai cegaj, Havanna lakótelep, Tripolisz-Angyalföld, Rózsadomb, Wekerletelep, Lakótelepi szubkultúrák, Peremkerületek helyi identitása. 1008
