Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Népessy Noémi – Horváth Péter – Perényi Roland: A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások (Kiállításismertető)
NÉPESSY NOÉMI - HORVÁTH PÉTER - PERÉNYI ROLAND Kulturális elemek szerepe az identitásban - Budapesti romkocsmák, Pesti nyelv, Pesti vicc és humor, Budapesti színházak, Budapest underground, Budapest filmeken, Budapesti kávéházak. A közösség szerepe az identitásban - Budapesti Fesztiválzenekar, Szurkolói közösségek Budapesten, Krisna-tudatú hívők Budapesten, Hajléktalanokat segítő közösségek, Gaudiopolis, Egyetemisták Budapesten, Munkahelyi közösség és identitás - Óbudai Hajógyár. Narratíva-élettörténet: a hagyomány szerepe az identitásban — Harrer Ferenc, Podmaniczky Frigyes, Ráday Mihály, Ady Endre, Szabó család, Neumann János óbudai főrabbi, Budapesti vendéglátós dinasztiák. A látogatóközönség bevonását a különböző interaktív kiállítási elemek segítik a téma könnyedebb feldolgozásában. Ilyen eszköz a cipő és kalap installáció, budapesti kukker (nézegető), valamint egyes multimédiás eszközök, lehetőségek. Az ezekhez tartozó tartalmak összeállítása és kiválogatása kurátori vezetéssel szintén az alkotógárda munkája volt. A budapesti identitás kérdését a kiállítás gerincét adó interjúk mellett a BTM Kiscelli Múzeumában őrzött újkori várostörténeti, valamint képzőművészeti gyűjteményekből származó tárgyak helyezik történeti kontextusba. Az eredetiben kiállított tárgyak a kiállítás hét tematikus egységéhez kapcsolódva kerültek a kiállító térbe. Az első, Várostörténet — városegyesítés című tematikus részben a főváros egyesítését szentesítő 1872. évi XXXVI. törvénycikk nyomán megválasztott polgármesterhez, Kamermayer Károlyhoz kapcsolódó tárgyak láthatók. Miközben Budapest főpolgármestere a végrehajtó hatalom képviselőjeként állt a főváros élén, addig a polgármestert a fővárosi törvényhatóság a saját tagságán belülről választotta meg. Az első polgármester-választásra négyen jelentkeztek, mindannyian Pest város vezető tisztségviselői voltak. A polgármester személyéről a főpolgármester elnökletével működő kijelölő választmány döntött. A választmány javaslata alapján a közgyűlés Kamermayer Károlyt választotta az egyesített Budapest első polgármesterének, akinek ősei a 18. században telepedtek le Pesten. Apja, Kammermayer János jómódú iparos, anyja, Emmerling Anna pesti patríciusok leszármazottja volt. Az 1829-ben született fiuk, Károly a gyöngyösi középiskolai éveket követően az egri érseki líceumban, majd a pesti egyetem jogi karán tanult. 1848 elején már a pozsonyi országgyűlési ifjak között találjuk, a szabadságharc idején pedig önkéntes honvédként szolgált. Jogi tanulmányait csak a szabadságharc bukását követően fejezte be. Előbb a pesti Kényszerítő Dologháznál helyezkedett el, majd 1861-től Buda város főjegyzője lett. Kamermayert 1873 után még három alkalommal, 1879-ben, 1885-ben és 1891-ben is újraválasztották, így egészen 1896-ig állt a főváros élén. Egy 1009
