Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
A FŐVÁROSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE 1958-1959-BEN Az öntudatos munkásság ez ellen jogosan tiltakozik. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy magasabb életszínvonalat érjen el, ennek pedig előfeltétele, hogy leleplezzék a huligánokat, sikkasztókat és mindazokat, akik a termelést gátolni igyekeznek.”41 41 BFL Budapest XVIII. Kerületi Tanács tanácsülés! jegyzőkönyvei (XXIII.218.a.l.) 1958. április 8-ai tanácsülés jegyzőkönyve. 1., 41-45. 42 BFLXXIII. 101.a. 1. 1959. február 13-ai tanácsülés. 28.; BFLXXXV.l.a.4. 38. őe. (1958. november 10.) 40. A kerületi bizottságoknak a megalakulás után a függetlenített elnökön kívül hat tagjuk volt, mellettük egy adminisztrátor dolgozott. A szakcsoportokat öt-nyolc fővel alakították ki. Az egy évvel későbbi értékeléskor megállapították, hogy megalakulásukkor a kerületi tanácsok és pártbizottságok nem fordítottak kellő figyelmet a bizottságok személyi összetételére, többüket hamarosan leváltották, a „XI. kerületben pl. ellenséges elem került a bizottságba”.42 1958 nyarán a FNEB körlevélben rendelte el a kerületi bizottságok eszközeinek felmérését. Húsz kerület visszaküldött jelentéséből az derül ki, hogy — miközben csak kettő nem tartotta megfelelőnek a bizottság székhelyének elhelyezését, amelyek egy kivételével a tanács épületében voltak - többen is megfogalmazták panaszukat. A II. kerületben a helyhiány miatt mostoha körülmények között láttak hozzá a munkához: „bár alapterület m2-ben számítva van hely, de az irodahelyiségek száma kevés. így viszont nagyon nehéz dolgozni. Ahol kattog az írógép, nem nagyon lehet nyugodtan tárgyalni, sokszor még telefonálni is, sajnos. Nem szólva arról, hogy gondolkodni, hogy az ember menetközben is át tudja tekinteni a problémákat, szintén nem lehet, kénytelen reggel korábban bejárni, ha nyugodtan el akar valamit végezni. Még egy helyiségre lenne szükség a jelenlegi mellett.” A VI. kerületben az elhelyezéssel voltak elégedetlenek: „Elvileg nem értünk azzal egyet, hogy helyiségünk az V. emeleten van, mert nem egy esetben a lift nem működik, s a kerület dolgozói meggondolják, hogy bejelentéseik megtétele végett felmenjenek-e az V. emeletre. A tanács vezetői a helyhiányra való hivatkozással helyiségünk megfelelőbb elhelyezését illetően nem tudnak intézkedni.” Az irodák felszerelésével kapcsolatban még nagyobb problémákról számoltak be, általában a bútorokat hiányolták, nyolc helyen volt csupán (iratok tárolására szolgáló) páncélszekrény, tíz helyen nem volt önálló telefon, nyolc helyen viszont nem volt használható írógép. A XII. kerületben az írógép „azonban olyan rossz állapotban” volt, „hogy betűi gépelés közben széthullnak, ezért nem egy sürgős esetben leállt a gépelési munka, vagy a tanács egyes osztályait, vagy éppen a titkárságot kellett megkérni, hogy engedjék elvégezni a szükséges munkát. Ez viszont két szempontból hátrányos, először mi csak akkor gépelhetünk, ha a titkárság gépe éppen szabad, másodszor nem helyes, hogy bizalmas anyagainkat idegenek előtt gépeljük.” A VI. kerületi bizottság egyik tagja az irodai felszerelést 980
