Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
RÁCZ ATTILA „képletesen a rossz emlékű »köpködő« berendezéséhez hasonlította”. Az ügyfélforgalom átlag 12 fő/nap volt, a legtöbb aXIII. (20-25) és aXX. kerületben (20-25).43 43 BFL XVII. 1301. 1. doboz. A kerületi népi ellenőrzési bizottságok beszámolói elhelyezésük körülményeiről. 44 Példák: részletes leírás magánlakás állami költségen történő átalakításáról, társasházi építkezésből haszonszerzésről; hirtelen meggazdagodás, ellenforradalmár rejtegetése, társadalmi tulajdon elsajátítása, kontárkodás, csalás. BFL XVII. 1301. 7. doboz. Kerületi statisztikai jelentések. A II. kerület. 45 Példák: állapotos nőt nem engedtek az SZTK-ban vécére menni; szakorvosi alkalmazott ágybérletének megszüntetése. BFL XVII. 1301. 7. doboz. 46 BFL Ali. Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság iratai (a továbbiakban: XVII. 1303.) 11. doboz. Összefoglaló jelentés a II. Kerületi Vendéglátóipari Vállalatnál tartott vizsgálatról. 1958. december 15. 47 BFL XVII. 1303. 11. doboz. A II. Kerületi Vendéglátóipari Vállalat tevékenységének ellenőrzése. 48 BFL XVII.1301. 1. doboz. A FNEB 1959. március 14-ei bizottsági ülésének jegyzőkönyve. Téma- és célvizsgálatok A közérdekű bejelentések,44 panaszok45 mellett a legnagyobb forrásértékkel bíró kerületi NEB-anyagok a saját munkaterv alapján végzett téma- és célvizsgálatokról megőrzött iratok. A főváros által irányított és minden kerületre kiterjedő vizsgálatok közül a rendszert legérdekesebben a vendéglátóipari egységek tükrözik, ezért a kerületi tevékenységek bemutatására példaként ezt, illetve az iratanyag jelenlegi rendezettsége miatt a II. kerületi példákat hozom. AII. Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság 1958-ban előzetes „reprezentatív” vizsgálatot folytatott, mely a 72 üzemegységből hatra terjedt ki. A Mecsek cukrászdát és a Tiroli csárdát pozitívan értékelték, de a Gül babában kicsinek találták a helyiségeket, a Rózsafa étteremben a konyha levegőtlen, az asztali tűzhely elavult volt. A Fő utcában „lévő 275. sz. italbolt elhanyagolt, korszerűtlen és piszkos” volt, az ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy „fő útvonalon egy ilyen nívótlan és elhanyagolt italboltot nem lenne szabad üzemeltetni, amelynek átprofilozása vagy korszerűsítése mielőbb szükséges lenne”. Az italboltban ráadásul a „kidobó blokkok” nagy száma, a pénztárkönyv bejegyzéseinek grafittal vezetése arra utalt, hogy „a pénztárosnő előre készíti el a pénztár elszámolását, és esetleges többletet lefölözi. Köztudomású, hogy a vendéglátó egységekben, főképp az italboltokban az 5 filléres kalkulációk miatt bizonyos pénztár többletek jelentkeznek. Magában a pénztárkönyvben rengeteg módosítás, vakarás található, ami arra mutat, hogy a pénztáros elszámoltatásánál nem az előírásoknak megfelelő gyakorlatot követték.”46 A KNEB 1959. február 15-én kelt országos vizsgálati programja alapján47 a főváros 261 üzemegységére kiterjedő vizsgálat48 1959. április 15-én vette kezdetét, melyről a kerületi NEB-elnökök április 9-én kaptak tájékoztatást. A cél a felszolgálás színvonalának megállapítása, a „deklasszált elemek” felderítése és a fogyasztók megkárosításának megakadályozása volt: „A vizsgálat előkészítésében szerzett 981
