Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Rácz Attila: A fővárosi népi ellenőrzési bizottságok működése 1958–1959-ben
RÁCZ ATTILA A feljelentő szerint a tej romlott volt, hús helyett lecsókolbászt és parizert adtak. Aki ez ellen szót emelt, azzal küldték el, hogy „ne higgyék, hogy valamelyik egészségügyi szakiskolában felveszik magukat”. A KNEB az ügyet további intézkedésre megküldte a FNEB-nek. A február 24-én kelt jelentés írója szerint a vádak nem voltak megalapozottak, de fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a „növendékek döntő többsége 18-20 év körüli fiatal leány, akik legtöbbjének étvágyát nem elégíti ki a napi 10,50 Ft-os norma adta lehetőség”. A bejelentésben romlott tej felszolgálásáról is szó esik, de a panaszt a FNEB a fogyasztók származására, illetve a tartós tej nem ismeretére vezette vissza: „Valószínűleg, hogy a bejelentő, mint vidéki, ezt nem ismerte. [...]. Figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a növendékek jelentős része faluról származik, és így egészen más étrendhez voltak szokva, amelyben nem egyszer a mennyiség és nem a tápérték dominált. Az iskola egyik feladata, hogy a növendékekkel, mint a jövő egészségügyi középkádereivel megismertesse a korszerű táplálkozás formáit és előnyeit.” A FNEB elnökhelyettese egyúttal javasolta az iskolának és az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztályának, hogy az étlap szerkesztésébe vonják be a szakszervezetet és a KISZ-t, valamint több meleg étel legyen a hidegételek helyett, és a szakiskola „gondoskodjék az intézetben tanuló lányok kulturális foglalkoztatásáról”.31 31 BFL XVII.1301. 34. doboz. 760/1958. 32 BFL XVII.1301. 34. doboz. 240/1958. (A forrást az eredeti helyesírással közlöm. - R. A.) 33 BFL XVII.1301. 34. doboz. 240/1958. A harmadik esetben a Duna Cipőgyár dolgozója panaszolta, hogy hiába jelentette a gyár illetékeseinek már többször is az általa néven nevezett személyek által elkövetett visszaéléseket, semmilyen intézkedés nem történt. Feljelentésében a havi bérletek és az „állományon kívüli bérek” illetéktelen használatát, a nép tulajdonának felelőtlen felhasználását részletezte: „ha egy gép leál leteszik a raktárba, rövidessen megkopasszák, minden leszerelhető alkatrészt elvisznek”. Öt nyugdíjazni akarták, sőt perbe is fogták, pedig korábban, ha valaki „kereste az igazát, de betömték a száját, kapót szóba konyhás lakást, csak halgassón el”.32 A tárgyban a FNEB által felkeresett Könnyűipari Minisztérium válaszleveléből az derül ki, hogy a feljelentő csupán egy akkor már folyó bűnvádi eljárásból igyekezett a lehető legjobban kijönni, és őt ekkor már tíz hónap börtönre ítélte a IV. Kerületi Bíróság.33 Az ítélet valójában — társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás, lopás, magánokirat-hamisítás okán - 1 év 6 hónap volt, a Fővárosi Bíróság másodfokon csökkentette ezt 10 hónapra. A feljelentő a beadványában megvádolt társával az 1956. év végi áruhiányt kihasználva (a vállalat a dolgozóknak osztandó élelmiszerért küldte őket vidékre) három útjuk során rakodási költségekkel, szállodai tartózkodással stb. többezer forinttal károsították a Duna Cipőgyárat. 977
