Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN valamint a régi magyar viselet megtekintésének lehetőségével igyekezett résztvevőket toborozni a kirándulásra, így formált egy kezdetleges szórólap segítségével turisztikai terméket az évszázados hagyománnyal rendelkező vallási eseményből.22 22 Mátéka Béla: Budapest idegenforgalmi propaganda expedíciójának kiépítése (1922-1932). Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), Mátéka család iratai, Mátéka Béla iratai, Mátéka Béla működése a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalában XIII.7.3.3.1.9. 23 Az értekezletről és az ankétről iratok hiányában a sajtóból lehet tájékozódni. Lásd például Ripka kormánybiztos értekezletet tartott a februári idegenforgalmi ankét előkészítésére. Magyarország, 1925. január 22. 6. 24 Gálos 1914-ben tagja volt a törvényhatósági bizottság idegenforgalmi bizottságának, amely Telkes Aladár indítványával is foglalkozott. 25 Elevenítsük fel a békebeli Szent István-napot! Újság, 1925. augusztus 9. 3. 26 A Szent István-napi ünnepségek. Újság, 1925. augusztus 12. 27. 3. A következő év tavaszán Ripka Ferenc későbbi főpolgármester, akkor még kormánybiztos, nagyszabású ankétot hívott össze az idegenforgalomban érdekelt kormányzati, illetve székesfővárosi szakemberek részvételével. Az apropó az 1926-os római Szent Ev volt: a kormánybiztos a várhatóan fellendülő európai idegenforgalmat szerette volna Budapestre irányítani, vagyis elérni, hogy a Rómába utazók egyúttal Budapestet is meglátogassák. Már az ankétot előkészítő, az Újvárosházán tartott értekezleten is szóba került a Szent István-ünnep, amelyet egy javaslat szerint a szokásosnál jelentősebb egyházi eseményekkel és látványosságokkal lett volna szükséges megrendezni.23 Gálos Kálmán közgazdász, idegenforgalmi szakember, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. vezérigazgatója és városatya 1925-ben, az idegenforgalmi propagandaszövetség alakuló értekezletén felvetette, hogy Szent István napját olyan több napos rendezvénysorozattal kellene megünnepelnie az országnak, amely a külföldiek érdeklődését is felkeltheti a magyar nemzeti ünnep iránt.24 Az időközben elhunyt Gálos ötletét az Újság karolta fel 1925 augusztusában,25 és a következő hetekben folyamatosan napirenden is tartotta a témát. A lap szakértőket szólaltatott meg, akik elsősorban a gazdaság várható élénkülése miatt üdvözölték volna a hagyomány felelevenítését, a vidékiek, az elszakított területeken élő magyarok, esetleg a külföldiek fővárosi látogatásának ösztönzését, és rengeteg ötlettel álltak elő a méltó ünneplésre. A gazdasági szempontok mellett a nemzetiek is helyet kaptak a nyilatkozók érvelésében, igaz, náluk egyelőre csak abban a kontextusban, hogy a sajátosan magyar elemek szerepeltetése a turisztikai kínálatban fokozhatja a külföldi turisták érdeklődését Magyarország és annak fővárosa iránt. Gundel Károly budapesti vendéglős úgy látta, elsősorban „nemzeti sajátosságainkat kell erőteljesen kiemelnünk, és olyan dolgokat kell megmutatnunk az érkező idegeneknek, amilyeneket másutt sehol a világon nem találhatnak meg”.26 A nagyszabású tervekből egyelőre semmi sem lett, 1925-ben 950
