Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
LUKÁCS ANIKÓ végül csak vasúti kedvezményeket sikerült szerezni a kormányzattól. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának következő évi munkaprogramjában azonban már szerepelt „a Szent István-napi nemzeti ünnepnek az idegenforgalmi érdeklődés középpontjába való állítása”.27 27 Jelentés Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala huszonöt esztendős munkásságáról 1916— 1941. Bp. 1941.25. 28 A kereskedelmi miniszter az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. javaslatára hivatkozott, amikor május 27-ére értekezletet hívott össze az előkészítő munkák elindítására. M. Kar. Kereskedelemügyi miniszter levele. BFL A megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok, Budapest Székesfőváros Főpolgármesterének iratai (1873-1945), Általános iratok. IV. 1402.b 578/1926 56.055/1926. V. 29 BFL IV.1402.b 932/1926. 30 Ripka Ferenc főpolgármester értesítése a polgármester részére, 1926. június 26. BFL Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai, Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára (1873-1929) IV. 1407.b 660/1926-V. 857/1926 főp. A következő év tavaszán Ripka Ferenc, 1925 júliusa óta Budapest főpolgármestere a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezésére28 hozzálátott Gálos Kálmán - az Újság által propagált - ötletének megvalósításához. Elképzelése szerint az ünnepségek középpontjában továbbra is a Szent István-napi körmenet állt volna, amelynek „minél fényesebbé tétele egyházi és nemzeti érdek”, így a vallásos tömegeken kívül a hivatalos Magyarország megjelenésére is számított. „A hivatalos Magyarországnak ez a tekintélyes megnyilatkozása az Isten és Haza tiszteletére fogja nevelni az egybegyűlt tömegeket.”29 A főpolgármester a kormányzat képviselőivel, az illetékes miniszterekkel és a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, és ígéretet kapott - a kormányzati kezdeményezés nyomán útjára bocsátott — rendezvény támogatására.30 A következő csaknem két évtizedben a főváros minden évben megrendezte a Szent István-hetet. Az első években társadalmi nagybizottság alakult az ünnepi hét előkészítésére Ripka Ferenc főpolgármester vezetésével. Ennek üléseire többek között a budapesti múzeumok, könyvtárak, színházak igazgatósága is hivatalos volt, azonban a szervezés gyakorlati feladatait, a rendezvénysorozat előkészítését és lebonyolítását Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala végezte az illetékes tanácsi ügyosztály irányításával. A cél az volt, hogy minél több bel- és külföldi vendéget sikerüljön minél több éjszakára a fővárosba csábítani. Az ünnepi hét — a vásárok rendezésével és a fürdőváros-koncepcióval szemben — első pillantásra nem igényelt nagyobb beruházást, és egy néhány napos rendezvény szűkös költségvetésből is megvalósítható volt. A Szent István-hét megálmodóinak és támogatóinak szeme előtt többek között a bayreuthi és salzburgi ünnepi játékok (az előbbit 1876, az utóbbit 1920 óta rendezték meg) lebegtek, azonban ilyen méretű programsorozatra az évente rendelkezésre álló nagyjából 100 000 pengő nem volt elegendő. A programok szervezése és lebonyolítása rendre a felszínre 951
