Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
LUKÁCS ANIKÓ állt változtatni. Olcsó szálláshelyek biztosítását, tájékoztató füzetek kiadását javasolta; fontosnak tartotta, hogy a tanács és a törvényhatósági bizottság tagjai közül minél többen részt vegyenek a körmenetben, valamint hogy a látogatók ne utazzanak haza rögtön a körmenet után anélkül, hogy bevásároltak volna, mindemellett népünnepélyek, olcsó vagy ingyenes színházi előadások, dalosversenyek szervezését indítványozta. Javaslatában megjelent a díszkivilágítás és a dunai tűzijáték ötlete is. A képviselő a Szent István-ünnep kibővítésétől nemcsak a belső, hanem a külföldi idegenforgalom élénkülését is várta, és számított arra, hogy a fővárosba látogató külföldiek hazatérve „hirdetői lesznek nemzetünk nagyságának és fővárosunk természeti kincseinek”.19 Az ügy 1914 tavaszán jutott el a döntéshozatalig, azonban a főváros tanácsa 1914-ben csak a Szent István-ünnepet hirdető művészi plakátok terveztetését és kifüggesztését határozta el. A plakátból a magyar mellett német, horvát, román, szerb és bosnyák nyelven is nyomtattak, ami jól mutatja, hogy Budapest a háborúra készülő Európa mely országainak érdeklődésére számított.20 Az ünnep előkészítésével megbízott Vita Emil tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály vezetője az eddigieknél nagyobb szabású körmenetet tervezett a püspökök és a polgári hatóságok nagyobb arányú részvételével, valamint népviseletben megjelenő vidéki vendégekkel. Az ünnepnapon a fővárosi múzeumokon, tárlatokon, az Országházon és a királyi palotán túl nemzetközi mozikiállítás, illetve gépkocsi- és léghajóverseny várta volna a szórakozni vágyókat.21 19 Telkes Aladár és társai indítványa, 1913. február 26. Fővárosi Közlöny 24. (1913) 17. sz. (február 28.) 578. 20 Eldőlt pályázatok. Magyar Iparművészet-Művészi ipar 17. (1914) 6. sz. 276-277., itt: 277.; Az István-nap feltámasztása. Az Est, 1914. július 17. 6.; Az idegenforgalom emelése. Fővárosi Hírlap, 1914. június 24. 5-6.; Kacziány Aladár plakátja: Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtár E. n. 327. 21 Az István-nap feltámasztása. Az Est, 1914. július 17. 6. A főváros tehát 1914-ben végre tervvel állt elő a Szent István-nap nagyobb szabású megünneplésére és az idegenforgalom bővítésére. Az időközben kitörő háború miatt azonban végül csak szokványos, „hagyományos kegyelettel” megtartott, a vidéki és külföldi vendégeket is nélkülöző ünnepet ült. Az 1914-es kezdeményezés, valamint a sajtóban és röpirat-irodalomban ekkor, illetve az előző évtizedekben megjelent ötletek azonban kiindulópontot jelenthettek a Szent István-ünnep idegenforgalmi felhasználásával az 1920-as évek közepén újrapróbálkozó főváros számára. A fővárosi Szent István-hét kezdetei 1924 augusztusában az Idegenforgalmi Hivatal munkatársa, Mátéka Béla az éppen budapesti szállodákban vendégeskedő külföldiekből csoportot szervezett a Szent István-napi körmenet megszemlélésére. Kézzel írt meghívójában az ezeréves ereklye, 949
