Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
Lukács Anikó A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN A 19-20. század fordulóján általánosan elfogadott vélekedés volt, hogy Budapest látványosságok terén nem kelhet versenyre a nemzetközi idegenforgalomba már korábban bekapcsolódó nyugat-európai városokkal. Egyes magánvállalkozások ennek tudatában más országokban bevált, a külföldiek számára is könnyen értelmezhető, kozmopolita nagyrendezvényekkel igyekeztek felhívni a külföld figyelmét Magyarországra. így rendeztek a magyar fővárosban a 20. század első éveiben Dunaünnepélyt, bikaviadalt, velencei éjt, virágkorzót és nemzetközi repülő versenyt. Ezek a nagyrendezvények nem hozták meg a várt sikert, sem a magyar vidéken élők, sem a külföldiek érdeklődését nem sikerült kellő mértékben felkelteni a főváros iránt. Világossá vált, hogy egyes attrakciókkal nem lehet idegenforgalmat teremteni, ahhoz megfelelő szervezet és rendszeres, hatóság által irányított munka szükséges.1 Miután ez a szervezet (Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala) 1916-ban létrejött, és a háborúk, forradalmak és Trianon után az 1920-as években Magyarország bel- és külpolitikai helyzete is elindult a konszolidálódás útján, Budapest, immár a hatóság kezdeményezésére és irányításával ismét egy nagyrendezvénnyel igyekezett fellendíteni idegenforgalmát. Ezúttal azonban olyan programot kínált, amelyet máshol nem lehetett látni. A Szent István-hétre látogató külföldieket a magyar nemzet történeti hagyományaival és sajátosságaival ismertette meg egy nagyszabású színjáték keretében, amely a város díszletei között, helybéli és vidéki statiszták szereplésével játszódott. A Szent István-hetet kifejezetten idegenforgalmi céllal rendezték, amibe a nemzeti-politikai üzenetek közvetítése, valamint a főváros gazdaságának élénkítése egyaránt beletartozott. 1 Havass Rezső indítványa és hozzászólása, 1910. július 6. Fővárosi Közlöny 21. (1910) 57. sz. (július 8.) 1319. 2 A fővárosi idegenforgalom fejlesztésének kezdeteiről bővebben lásd Sipos András: „Világváros” Nyugat és Kelet határán? Várospolitikai törekvések Budapest nemzetközi vonzerejének erősítésére, 1870-1918. Törekvések a főváros idegenforgalmának fellendítésére A Budapest idegenforgalmának élénkítésére irányuló első törekvések a dualizmus korszakában jelentkeztek, azonban csak részleges eredményt hoztak: nem sikerült létrehozni, illetve tartósan működtetni az idegenforgalom szervezéséhez, irányításához elengedhetetlen állandó szervezetet, és a fővárost meglátogató bel- és külföldi vendégek száma sem növekedett az elvárt mértékben.2 A főváros 943 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
