Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukács Anikó: A Szent István-ünnep mint idegenforgalmi esemény Budapesten
A SZENT ISTVÁN-ÜNNEP MINT IDEGENFORGALMI ESEMÉNY BUDAPESTEN 1916-ban alapította meg idegenforgalmi hivatalát, de a bel- és külföldi beutazó idegenforgalom újraindítását és fellendítését szolgáló munka csak 1920-ban indulhatott meg. Ekkor azonban már egy merőben új helyzettel kellett szembenézniük a főváros idegenforgalmáért felelős szakembereknek és a döntéshozóknak. Budapest az Osztrák—Magyar Monarchia egyik központjából egy külpolitikailag elszigetelt, a vízum- és vámkötelezettségek miatt nehezen megközelíthető, kedvezőtlen megítélésű kis ország fővárosává vált. Világvárosként való megjelenítése kihívást jelentett a városvezetők és szakemberek számára.3 A trianoni szerződéssel Budapest potenciális belföldi látogatóinak jelentős része, az elszakított területek lakossága külföldi lett, a forradalmak pedig a hazai közönség előtt is megtépázták Budapest hírnevét, a nemzet fővárosaként elfoglalt helye megingott. ,,[H]iába tudtuk mi magunk saját városunkról, hogy Európa legszebb metropolisa, hiába hivatkoztunk gyógyforrásaink felbecsülhetetlen kincsére, hasztalan büszkélkedtünk történelmi kultúránk értékeivel, ahhoz, hogy ezt gazdaságilag kihasználhassuk, nagyvonalú, átütő erejű propagandára volt szükségünk”4 — emlékezett vissza az 1920 körüli időszakra Halász Árpád, egy, a korszak végén megjelent várostörténeti összefoglaló szerzője. Az idegenforgalom fellendítésére irányuló propagandának tehát az új, pozitív, vonzó ország- és városimázs kialakításával, közvetítésével is foglalkoznia kellett, bel- és külföldön egyaránt. In: A világváros Budapest két századfordulón. Szerk. Barta Györgyi - Keresztély Krisztina - Sipos And rás. Bp. 309-330.; Lukács Anikó: A magyar főváros és az idegenforgalom. Megjelenés előtt. 3 Sipos András: „Megmaradt országunknak csodás kincse...” Törekvések Budapest nemzetközi szerepkörének kiépítésére Trianon előtt és után. Limes 17. (2004) 3. sz. 65-79.; Uő: A hivatalos várospropaganda Budapest-képe a két világháború között. In: Újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk. N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor. Bp. 2005. 155-164., itt: 156. 4 Halász Árpád: Budapest húsz éve 1920-1939. Fejlődéstörténeti tanulmány. Bp. 1939. 208. A külföldi idegenforgalom valutát hozott, amelyre Magyarországnak és benne az eladósodott fővárosnak nagy szüksége volt. De az ország és Budapest a gazdaságiak mellé a politikaiakat is felvette az idegenforgalom fejlesztésének céljai közé: a külföldiek idecsábítása hatékony eszköznek tűnt arra, hogy Magyarország kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből. A Budapesten hivatalos ügyben vagy turistaként hosszabb-rövidebb időt eltöltő és itt kedvező benyomásokat szerző külföldieket a magyar ügy lehetséges propagátorainak tekintették; a döntéshozók és az idegenforgalmi szakemberek az ő nem tudatosan végzett „munkájuktól” a nemzetközi közvélemény pozitív irányba fordulását remélték. Közkeletű vélekedés volt a korszakban, hogy Trianonhoz az vezetett, hogy külföldön keveset tudtak rólunk, és amit tudtak, az sem fedte a valóságot. Hasonlóan egyszerűen és hihetően hangzott, hogy a Magyarországra, azon belül Budapestre irányuló nemzetközi idegenforgalom végső soron a revízió esélyét növeli. 944
