Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos András: Budapest bevételei és beruházásai a két világháború között
BUDAPEST BEVÉTELEI ÉS BERUHÁZÁSAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT tömegessé váló motorizációhoz történő alkalmazkodás és a város működésének változatlanul kritikus pontját jelentő tömegközlekedés fejlesztése állottak. A válság alatt leállt hatósági lakásépítés folytatásában kezdetben a szükséglakások építésére esett nagyobb hangsúly, mivel ezek hiánya a fizetésképtelen lakók kilakoltatását és a nyomortelepek felszámolását is akadályozta (1937—1938-ban épültek a ferencvárosi Dzsumbuj és a hozzá hasonló kőbányai Bihari és Hős utcai szükséglakásos tömbök). 1938-1939-ben mintegy ezer kislakást is építettek.59 59 Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten i. m. 243-304. 60 Fővárosi Közlöny 50. (1939) 25. sz. (április 18.) I. Melléklet 1-17.; BFL IV. 1403.a. 266/1939., a 30 milliós bankkölcsön felvétele: uo. 347/1939., az új városháza és üzemi székház céljára 22 millió pengő felvétele: uo. 267/1939., a 20 millió pengő OTI-kölcsön felvétele uo. 417/1939. 1939 áprilisában több évre szóló, 114 milliós beruházási programot fogadtak el, amelynek súlypontjai az előző évekétől sok tekintetben eltérően alakultak. A legnagyobb összeget, 42,5 millió pengőt a tömegközlekedésre - nagyrészt a villamosvágányoknak, a gépkocsik tömeges megjelenésével előállt új forgalmi követelmények által kívánt, útközépre helyezésére és a kocsipark felújítására - szánták. Ezt a terv szerint a BSZKRT nagyrészt a saját erejéből fedezte, a város pedig a költségvetésbe teljesítendő befizetései nagy részének elengedésével támogatta volna. 22 millió pengőt terveztek az új városháza és az ugyanitt elhelyezni szándékozott üzemi székházak építésére. Erre a célra a Községi Takarékpénztár kölcsönét kívánták felhasználni. 3000 kislakás építésére pedig az OTI 20 millió pengős kölcsöne szolgált. A fennmaradó mintegy 30 millió pengő értékű beruházást szándékoztak bankhitelből finanszírozni. Ebből 19 milliót a fővárosra háruló légoltalmi létesítmények igényeltek, 3 milliót városszabályozásra és ezzel összefüggő telekszerzésekre, 2 milliót iskolaépítésre, 1,5 milliót a Duna-parti villamosvonal - a Duna-parti gyorsforgalmi út kialakításának tervével összefüggő — átépítésére, 1,4 milliót út- és csatornaépítési, valamint kertészeti munkálatokra, a többit pedig a költségvetésből kiszorult kisebb beruházásokra irányozták elő.60 A vizsgált időszakban a főváros háztartásának keretében finanszírozott beruházások zöme két nagy hullámban zajlott le 1927-1931 között, majd 1938-tól. Erre a 8 évre esik a 16 évben végrehajtott beruházások kiadásainak háromnegyed része. Ezek a beruházási hullámok egyértelműen a kölcsönpénzek hozzáférhetőségével állottak kapcsolatban. Az egyik fontos tanulság mégis az, hogy a főváros a rendes bevételekből is számottevő arányban fordított beruházásra. Míg 1900—1913 között a beruházásra költött összeg közel 80%-a kölcsönpénzből származott, addig az 1925-1940 közötti beruházásokat csak 51%-ban finanszírozták ilyen forrásból. Az út- és csatornaépítés, új iskola- és óvodaépületek emelése a meglévők bővítése és korszerűsítése, a szociális, egészségügyi és kulturális létesítmények modernizálása, az épületek felújítása, tatarozása évről évre komoly összegeket emésztett fel. 932
