Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT bizalmatlanságát fogalmazta meg. A bizottságot leginkább két kérdés foglalkoztatta: a szabályozás végrehajtásának költségei, illetve a polgárok érdekeinek a védelme. Utóbbi előfeltételének a városszabályozás jogi és gazdasági vonatkozású kiegészítését tartották.46 Mindez gyakorlatilag meg is pecsételte a terv sorsát. A bizottság első ülését ugyanis még tíz követte, a terveket kétszer közszemlére is bocsátották, majd minden egyes városlakó beadványát megtárgyalták. Az 1934. február 7-ei ülésen már nemcsak arról vitatkoztak, hogy az új utak és közterek túlméretezettek-e, vagy jó helyre került-e az ipari övezet, hanem a városrendezési törvény kormányzati előkészítésével összefüggésben felmerült a szabályozási terv napirendről való levétele is.47 Nem volt elégedett a tervezettel a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara sem. Véleményük szerint ugyanis a tervezet „főleg műszaki megoldásokat tartalmaz, és benne a gazdasági, várospolitikai, történelmi és szépészeti kérdések, illetve feladatok csak járulékosak, mintegy a műszaki kérdésnek függvényei”.48 46 A város szabályozási terveinek előkészítő tárgyalása céljából alakított bizottság 1932. január 12-ei ülésének jegyzőkönyve. MNL BaML IV. 1407. h. F-34-5 1624/1944. 47 A város szabályozási terveinek előkészítő tárgyalása céljából alakított bizottság 1934. február 7-ei ülésének jegyzőkönyve. MNL BaML IV. 1407. h. F-34-51624/1944. 48 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1934. január 19-ei levele. MNL BaML IV. 1407. h. F-34- 51624/1944. 49 A „B” függelék az új utcák és terek nyitásával, a „C” a házszámtáblákkal, a „D” az építési körzetekkel, az „E” a legkisebb magasággal, az „F” néhány paragrafus módosításával volt kapcsolatos. Utóbbit csak ideiglenesnek szánták, amíg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által kidolgozandó országos érvényű építési szabályrendelet életbe lép. Belügyminiszteri jóváhagyására azonban kilenc évet kellett várni. A „G” jelű a városszabályozási tervekkel egyidőben, Pécs szab. kit. város építésügyi szabályrendeletének módosításáról készített tervezet volt. Az 1888. évi építési szabályrendelet függelékei. MNL BaML IV. 1418. Pécs város szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye 15-3., 4., 5., 6., 7., 8. 50 Tervezetek. MNL BaML IV. 1418. 15-13.; Pécs szab. kit. város úthálózati térképe az építési övezetek és beépítési övezetek feltüntetésével, 1933. Forrás: MNL BaML XV. 9. 175. Elérhetősége: https:// bit.ly/3OOXOJV A városszabályozási tervezet tárgyalásával egyidőben megkezdődött az 1888 óta érvényben levő építési szabályrendelet átdolgozása is. Ennek 1926-tól öt függeléke is napvilágot látott; a módosított szabályrendelet 1934-re készült el.49 Ez négy építési kerületre osztotta a város területét, szabályozta a régi épületek átalakítását, az épületmagasság megszabásával pedig biztosította a hegyvidéki panoráma megmaradását. Az építési szabályrendeletet a város törvényhatósági bizottsága végül 1940. február 9-én fogadta el, a belügyminiszter jóváhagyását követően pedig - a szabályozási tervvel együtt - 1941. március 11-én lépett életbe. Mire azonban az építési szabályrendelet hatályos lett, újabb módosítások váltak szükségessé (például az udvarok területének szabályozása, ereszcsatornák létesítésének kötelezővé tétele, régészeti leletek védelme).50 Hiába kezdett el a város már az 1920-as évek végén a városrendezés kérdésével foglalkozni, a nagyszabású tervet megakasztották a különböző szándékok és 92
