Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
PILKHOFFER MÓNIKA érdekek. A bürokrácia útvesztőiben megfeneklett ügyet az 1937. évi VI. te. mozdította ki a holtpontról, amely előírta, hogy hat éven belül minden városnak meg kell alkotnia a városrendezési tervét.51 A törvény elrendelte a városok vízszintes és magassági felmérését, a közművek kiépítését, és jogot biztosított a kisajátításokhoz is.52 Ennek hatására a korszak végén ugyan elfogadták a pécsi szabályozási tervet, de annak elvei nem tudtak maradéktalanul megvalósulni. 51 Az 1937. évi VI. te. 52 Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Bp. 2001. 223. 53 A kertváros gondolata a századforduló Angliájában született meg a zsúfolt, nagy népsűrűségű belvárosok problémáinak enyhítésére. Ebenezer Howard a könyvében (Tomorrow: A Peacful Path to Real Reform. Cambridge 1898.; újrakiadása: Garden Cities of Tomorrow. London 1902.) olyan, maximum 60 000 fős kertvárosok létesítését szorgalmazta London környékén, amelyek ötvözik a város és a vidék előnyeit. A megfizethető árú, egészségesebb és intimebb otthont és lakáskörülményeket biztosító kertes házak mellett a városi infrastruktúra minden elemével rendelkező elővárosok létesítéséhez a városi tömegközlekedés megindulása is hozzájárult. Nem sikerült ugyanakkor a kertvárosok társadalmilag vegyes jellegét megteremteni: a városközpontoktól távolabb fekvő, természetközelibb lakhatás elsősorban az életmódreform híveivé váló alternatív értelmiségiek („vegetáriánus antropozófusok”) vagy bizonyos értelmiségi szakmák, hivatalok munkatársai számára volt vonzó, akiket munkájuk nem kötött az üzleti élet központjához, a cityhez. A 20. század első évtizedeiben már Bécsben és Budapesten is megjelentek a kertvárosok, tisztviselőtelepek (például a Bírák és Ügyészek Telepe, Wekerletelep). A budapesti szuburbanizációnak ugyanakkor sajátos vonása, hogy a belvárosból nem annyira az elit, mint inkább az alsó középosztály és a munkások költöztek ki, részben az állam és a főváros kislakás-építési akcióinak köszönhetően. Michiel Wagenaar: Városépítészet és polgári szabadság. Hat európai főváros fejlődésének összehasonlító elemzése. Bp. 2012. 138-145. 54 A pécsi kertváros ügye. Dunántúl, 1923. november 4. 2. Az 1930-as évek építkezései: kertvárosok Az 1920-as évek városi bérházépítkezéseit a következő évtizedben a kertvárosok építése váltotta fel.53 Pécsett az első kertvárosnak a vasútállomás közelében 1904-1906 között felépült, 18 villából álló Schlauch-villatelep tekinthető. A pécsi állami tisztviselők és alkalmazottak már 1923-ban mozgalmat indítottak a földreform és az új lakások építéséhez biztosított 60%-os állami kölcsön segítségével megvalósítandó kertváros létesítése érdekében, ám ebből nem lett semmi.54 A modern kertvárosok, villatelepek építésének gondolata azonban az 1928-as városrendezési tervben is hangsúlyosan megfogalmazódott. Végül a pécsi kertváros kialakítása 1930-ban, a város központjától meglehetősen messze fekvő Északmegyeri dűlő területén kezdődött meg. Megyeri kertváros A 60 katasztrális holdat meghaladó nagyságú telek Visnya Ernőnek, a Pécsi Takarékpénztár igazgatójának a tulajdona volt. A telep helyszínrajzát Kőszeghy 93
