Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
KENYERES ISTVÁN 1689-ben a Budai Kamarai Adminisztrációtól mind Buda, mind pedig Pest először hetivásár tartási jogot kapott, ami természetszerűleg a városok élelemellátását szolgálta, és a közvetlen piackörzetre volt hatással. Gazdaságilag nagyobb jelentősége volt az országos vásároknak. Pest már 1690-ben országos vásártartási privilégiumot nyert a Budai Kamarai Adminisztrációtól évi két alkalomra: az egyiket Jubilate vasárnapja (húsvét utáni harmadik vasárnap), a másikat Lipót napja (november 15.) után tartották. A vásárok időtartama két-két hét volt, mind bel-, mind pedig külföldi kereskedők számára nyitottak. A vásárok igen sikeresnek bizonyultak, 1692- ben erre alapozták a kövezetvámszedési privilégiumot is,29 majd 1693-ban az addigi két országos vásárnap helyett már háromra kértek engedélyt. Pest az 1690. évi ideiglenes vásártartási engedély után az abban megjelölt hatévi próbaidő letelte előtt, 1694-ben elnyerte a végleges vásártartási engedélyt, amely ezúttal már évi négy országos vásár rendezésére adott lehetőséget: József napján (március 19.), Medárd napján (június 8.), János fővétele napján (augusztus 29) és Lipót napján (november 15.). Ezek fontos dátumokká váltak a későbbiekben, egészen a 20. század közepéig ugyanis ezeken a napokon tartották a (buda)pesti országos vásárokat. Buda valamivel később, az 1696. évi privilégiummal kapta meg az országos vásártartási jogot, szintén négy alkalomra: Vízkereszt (január 6.), Szent Adalbert (április 23.), (vértanú) Szent Margit (június 10.) és Szent Mihály (szeptember 29.) napokra. Ugyanebben az évben privilégiumot nyertek a vásárokkal összefüggésben kövezetvám szedésére.30 29 1692. március 29. / 1694. augusztus 19. A Budai Kamarai Adminisztrációtól kövezetvám szedési jogot kap Pest városa. A két rendelet közül az 1694. augusztus 19-ei szövegét teljes átírásban (transsumptum), a vámtételekkel együtt tartalmazza az 1694. október 7-én kiadott uralkodói privilégium. Az 1692. március 29-ei, a kamarai adminisztráció által kiadott rendeletre az uralkodói privilégium csak utal, de nem írja át. Vö. még MNL OL A 57 Libri regii 22. kötet p. 346-347.; 1694. október 7. Ebersdorf. I. Lipót privilégiális formában kiadott oklevelében megerősíti az adminisztráció által Pestnek adott kövezetvámszedési jogot. BFL IV. 1227 No. 4. 30 1696. december 5. Bées. I. Lipót privilégiális formában kiadott oklevele Buda kövezetvám szedési jogáról. BFL IV. 1018 No. 9. 31 Simon Katalin: Buda II. (1686-1848). (Magyar Várostörténeti Atlasz 5.) Bp. 2017. 78-79. Mint említettem, 1689-ben mindkét város kapott hetivásártartási jogot a Budai Kamarai Adminisztrációtól, ezt erősítették meg újfent 1691-ben. Budán a hetipiacokat eredetileg a Fehérvári és a Vízivárosi kapuknál tartották szerdán és szombaton, majd a szerdai a Vízivárosba került, míg a szombati maradt a Várban, a Városháza előtti téren.31 Pest keddi és pénteki napokra nyerte el a jogot, a hetivásárt a Városháza előtti Fő téren tartották. Hogy volt-e valamiféle kontinuitás a középkori hetivásár napokkal, nem tudjuk biztosan, mindenesetre igencsak feltűnő, hogy Budán ugyanúgy szerdára és szombatra 879
