Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG engedélyezték a heti két vásárnapot, mint a késő középkorban, míg Pesten a középkori keddi piacnap mellett a péntekit is felsorolták. Ez utóbbi felveti, hogy már a középkorban is megtarthatták a keddi mellett a pénteki hetivásárokat is. A hetivásárokat valószínűleg a török uralom idején is ugyanazokon a napokon tartották, mint a középkorban, és valószínűsíthető, hogy e vásárok a visszafoglalás után is megmaradtak. Bár a két várost újra kellett telepíteni, piackörzetük ugyanaz maradt, és így az ehhez kapcsolódó szokások tovább is élhettek. Párhuzamként említhetjük, hogy Szegeden bizonyított: az 1499-ben II. Ulászlótól kapott, csütörtöktől szombatig tartó hetivásárokat a török korban is megtartották.32 32 Blazovich László etal: Szeged. (Magyar Várostörténeti Atlasz 3.) Szeged 2014. 13. 33 Részletesen lásd Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 1. (2006) 184-186. 34 Buda esetében a két másik kiváltság közül az egyik a borkereskedelemről, míg a másik egy speciális, nem sok helyen szedett vagyonkiviteli illetékről szólt. 1726. november 28. Bées. III. Károly privilégiuma boráruvédjegy bevezetésének jogáról. BFL IV.1018. No. 13. Kiadása - tévesen 1727. november 28-ai dátummal: Dvihally Anna. Mária: A budai szőlőművelés története. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 4.) Bp. 1932. 116-117.; 1731. január 6. Bées. III. Károly privilégiuma Buda város számára, külföldre költözködés esetében a városból kivitt vagyon után a városnak fizetendő vagyoni illeték (Jus detractionis) megfizetéséről. BFL IV.1018 No. 11. A két város folyamatosan igyekezett visszaszerezni szabad királyi városi státuszát is, amiben 1703-ban - Székesfehérvárral együtt - sikeresek is voltak: I. Lipót 1703. október 23-án kiadta Buda és Pest szabad királyi városi jogairól kelt díszes privilégiumlevelét. A Diploma Leopoldinum helyreállította a két város szabad királyi jogait, a vásárok kapcsán ugyanakkor nem tartalmazott túl sok érdemi újdonságot, hiszen a vásár tartási jogokat már korábbi uralkodói kiváltságlevelek részletesen szabályozták. Ami viszont bekerült a két város e legfontosabb privilégiumába, az a vásári rend megszabásának, azaz a súlyok, mértékek feletti ellenőrzésnek a joga volt.33 A budai és pesti vásárok 1703 és 1848 között Mivel a Diploma Leopoldinumokkal a két város elérte azt, amit a korszakban szabad királyi városként el lehetett érni, nem csodálkozhatunk azon, hogy e kiváltságokat a városok csak mértékkel gyarapították: Buda mindösszesen öt, míg Pest három uralkodói privilégiumra tett szert 1848-ig, és ezekből összesen hat függ össze vásártartással.34 Pest esetében kettő, míg Budánál az egyik az országos vásárokkal kapcsolatos, a fennmaradók pedig további hetivásárokat engedélyeztek, kettőt budai külvárosokban, egyet pedig Pesten. (2. táblázat) 880
