Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
Kenyeres Istvan A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG* A kiváltságolt városok által elnyert privilégiumok biztosította jogok közül gazdasági szempontból kiemelkedtek a vásártartással foglalkozók. Tanulmányomban a budai és pesti városprivilégiumok kapcsán végzett kutatásaim alapján a vásártartásra vonatkozó rendelkezéseket és azok hatásait vizsgálom. Elsősorban a vásárok típusait, időpontjait, a kora újkorban és az újkorban pedig részben gazdasági hatásait tesszük vizsgálat tárgyává a fennmaradt források, illetve — a középkor forráshiányos időszaka esetében - azok rekonstrukciója alapján. Országos-éves vásár, sokadalom, heti vásár (terminológiai kérdések) Az országos vásár megnevezése a közép- és kora újkori oklevelekben, iratokban általában forum /nundinae annuale, illetve Jahrmarkt volt, ami valójában éves vásárnak fordítható, és újabban a szakirodalom is ilyen alakban használja. A középkorban és részben a kora újkorban az országos vásárokat magyarul sokadalomnak (is) hívták.1 A 18. századtól bizonyíthatóan az országos vásár terminus volt használatban a köznyelvben és a korabeli irodalomban, és így terjedt el a szakirodalomban is.2 Érdemes idézni, hogy a kora újkorban létezett az „országos sokadalom” alak is: „Más az, hogy az jüvő szent Simon Jude napján Kremczbe lészen országos sokadalom és az itt valók is mindent ott szoktak vásárlani és itt kétszer való áronn eladni.”3 Újabban a szakirodalomban az éves vásár kifejezést tartják többen is megfelelőnek, Kubinyi András 2008-ban annak ellenére is e mellett érvelt, hogy korábban maga 1 Első említése 1465 körül: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I —III. Főszerk. Benkő Loránd. Bp. 1967-1976. (a továbbiakban: TESZ) III. 569. 2 „Országos vásár: némely nagyközségben, városban évenként két v. több alkalommal, az ország távolabbi vidékein lakók részvételével, rendsz. szabad ég alatt v. sátrakban tartott vfásár].” A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Szerk. Bárczi Géza - Országh László. Bp. 1959-1962. (a továbbiakban: MNYÉSZ) V. 421. 3 Nádasdy Tamás levele Kanizsay Orsolyához. Bécs, 1559. okt. 3. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Károlyi Árpád - Szalay József. Bp. 1882. 44. Lásd még I. Rákóczi György erdélyi fejedelem átírja a maros vásár helyi ötvösök céhszabályzatát. Fogaras, 1632. júl. 15.; Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon okirattárral II. Bp. 1913. 120. * A tanulmány a budai és pesti városprivilégiumokat elemző kutatásaim részeredményeire épül. A középkortól a 19. század közepéig kiadott budai és pesti városprivilégiumokat és azok elemzését önálló kötetben kívánom közzétenni. Itt köszönöm meg a munka megírásához nyújtott segítségét Szende Katalinnak, Weisz Boglárkának, Géra Eleonórának és Simon Katalinnak. 873 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
