Századok – 2023
2023 / 5. szám - TANULMÁNYOK BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Kenyeres István: A budai és pesti vásárok a középkortól a 19. századig
A BUDAI ÉS PESTI VÁSÁROK A KÖZÉPKORTÓL A 19. SZÁZADIG is az országos vásár szót használta.4 Ellenérvként hozható fel, hogy a magyar nyelvben szótárilag az „éves” szó az életkor vagy az eltelt idő meghatározásán kívül az „egy évre szóló, egy évre érvényes” jelentéssel bír,5 ami a vásárok esetében nehezen értelmezhető, különösen akkor, amikor egy-egy településnek több országos vására is volt egy évben. Ezzel szemben az országos szó jelentése — „Olyan <összejövetel, gyűlés, rendezvény>, amelyre a résztvevők az ország minden részéről V. sok helyéről jönnek” — sokkal inkább megfelel a vásár típus megnevezésére.6 Mindkét elnevezés, azaz a terminust megfelelően visszaadó ’éves’ és a jelentéstanilag közelebb álló országos’ vásár kifejezés elfogadható, az alábbiakban mégis a meghonosodott és történetileg is igazolható utóbbi alakot használom.7 4 Kubinyi András: A belkereskedelem a késő középkori Magyarországon. In: Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Szerk. Kubinyi András - Laszlovszky József- Szabó Péter. Bp. 2008. 234-235. Lásd még Weisz Boglárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp. 2012. 15—16., 127. 5 MNYÉSZII. 491. 6 MNYÉSZV. 420. 7 Jellemző, hogy a levéltári, könyvtári szakkönyveket és levéltári forrásokat közlő hungaricana.hu köz gyűjteményi portál, illetve a folyóiratokat digitálisan elérhetővé tévő hatalmas adatbázis az adtplus.arcanum.hu oldalakon az országos vásár kifejezésre több mint 30 ezer, illetve 106 ezer, a sokadalomra csaknem 9 ezer, illetve 41 ezer, ezzel szemben az éves vásár kifejezésre mindössze 433, illetve 413 találatot hoz. 8 Lásd például „O csász. és apóst, kit. Felsége, nemes marosszéki Kibéd helységbe közönségének évenként három országos sokadalmakra, és azon kívül hétivásárra kiváltságot méltóztatott kegyelmesen adni; a’ sokadalmak februarius 16-dik, május 19-dik és december 2-dik vagy is Juliánná, Ivó és Kándida napjain, a’ hétivásár pedig keddenként fog tartatni.” Múlt és Jelen 5. (1845) 6. sz. 33. 9 TESZ III. 180.; Tringli István: Vásártér és vásári jog a középkori Magyarországon. Századok 144. (2010) 1301-1302. Kubinyi és Weisz megkülönbözteti a napi vásárokat is, amelyekre a piac szó utalhat. Kubinyi A.: A belkereskedelem i. m. 238.; Weisz B.: Vásárok i. m. 16-17. 10 Végh András: Buda I. 1686-ig. (Magyar Várostörténeti Atlasz 4.) Bp. 2015. 16. A hetivásár a forrásokban latinul forum hebdomale, németül Wochenmarkt alakban szerepel, amelynek a fordítása nem kétséges. Mégis a szakirodalomban elterjedt a piac kifejezés is, míg a vásár szó fogalmán többen csak az éves/országos vásárokat értik, ami nyilvánvalóan téves, hiszen számos 18-19. századi adatunk van a hetivásár kifejezésre.8 A piac szó heti- (de még napi-) vásári értelemben való használata is megtévesztő, mert egyszerre utal az eseményre és a helyre, a szó ugyanis az olasz piazza - tér szóból került át a magyarba és ilyen értelemben is használatban volt, lásd ’a vár piaca’, azaz piactere.9 Budai és pesti vásárok a középkorban Már a középkori Buda és Pest életében is meghatározóak voltak a heti- és országos vásárok. Pesten a tatárjárás előtt kedden tartották a hetivásárokat, innen kerülhetett át ez a vásárnap Budára, míg a szombati vásárnap kialakulása Végh András szerint a város alapításának nem tisztázott történetével függhet össze.10 A keddi vásárnap a 874
