Századok – 2023
2023 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Borsi-Kálmán Béla: Az Aranycsapat és ami utána következik. Adalékok a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer történetéhez a futball tükrében (Rigó Balázs)
TÖRTÉNETI IRODALOM keit szolgálták. Az ENSZ Közgyűlés „jelentéstevői” — a thaiföldi Wan Waithayakon herceg és az új-zélandi Sir Leslie Munroe - tevékenységének értékelő bemutatása ugyancsak nóvum. Ahogyan a vizsgálóbizottság fő és több mellékszereplőjének felvázolása is. Nagy András az Ötös Bizottság tagjairól eleven, személyiségük jegyeit felvillantó és szerepüket tisztázó portrékat illeszt könyvébe. Az ENSZ Titkárság magyar üggyel kapcsolatban lévő alkalmazottainak, különösen Hammarskjöld főtitkárnak, Protié és Cordier főtitkár-helyetteseknek, valamint William Jordánnak és Héderváry Klárának a tényszerű, egyúttal elemző, a megragadható jellemvonásaikat is érzékeltető bemutatása szintén növeli a mű értékét. Különösen tanulságos Hammarskjöld hírforrásainak és attitűdjének feltárása. Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének ENSZ-beli és nemzetközi visszhangjáról, valamint a magyar külügy reakciójáról részletes elemzést ugyancsak itt olvashatunk először, ahogyan U Thant ENSZ főtitkár 1963-as magyarországi látogatásának előzményeiről is. Nagy András könyve magával ragadó, de egyben elborzasztó tabló a nemzetközi kapcsolatok „mindennapjairól” és a korai Kádár-rendszer belső működéséről. Kecskés D. Gusztáv Borsi-Kálmán Béla AZ ARANYCSAPAT ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZIK Adalékok a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer történetéhez a futball tükrében Kortárs, Bp. 2019. 507 oldal Tizenegy évvel Az Aranycsapat és a kapitánya: sorsvázlatok a magyar futballpályák világából (Bp. 2008.) című kötet megjelenése után vehette kezébe a nagyközönség az MTA doktora, történész, diplomata és műfordító Borsi-Kálmán Béla munkájának javított, bővített változatát, amely témafelvetéseit, megközelítésmódját tekintve szervesen illeszkedik az életműbe, különösen szoros szálakkal kapcsolódva a szerző korábbi munkáihoz: Polgárosodott nemes, avagy (meg)nemesedett polgár (Pécs 2002.), Öt nemzedék és ami előtte következik (Bp. 2006.), Nemzetstratégiák (Bp. 2013.), valamint Pszeudo-fociesszék (Bp. 2018.). Az új kiadás terjedelmében csaknem kétszeresére bővült. A szerző hat fejezettel egészítette ki a 2008-as könyvet, melyek mindegyike a magyar labdarúgás és az állambiztonság kapcsolatával foglalkozik, különös tekintettel arra, milyen szerepet játszott a „Cég” a játékosok sorsának alakulásában, hogyan avatkozott be vagy éppen maradt tétlen attól függően, mit kívánt meg a magasabb érdek, amely tevékenységét vezérelte. A cím egyértelmű utalás Szekfű Gyula Három nemzedék és ami utána következik című munkájára („Elet”, 1920.), mellyel maga a szöveg is több ponton hasonlóságokat mutat. Borsi-Kálmán az új fejezetekben Szekfűhöz hasonlóan egy hanyatlástörténetet tár fel, ahogy ő fogalmaz, „arra a hazai és nemzetközi közvéleményt régóta foglalkoztató kérdésre igyekezvén gyarló s nyilván elégtelen válaszfélét megkockáztatni, hogy van-e, lehetséges-e valamilyen összefüggés az ügynökhálózatnak a hazai labdarúgásba való fokozatos, módszeres és szerves beépülése/beépítése, valamint a magyar foci világtörténelmileg is párját ritkítóan sebes szabadesése között.” (256.) A műfaj megválasztásában is megmutatkozik a szekfűi hatás, hiszen Borsi-Kálmán Béla saját bevallása szerint történeti esszét, esszéfüzért tár az olvasók elé, ami nyilvánvalóan össze829 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM
