Századok – 2023
2023 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Veszprémy László (ford., bev., jegyz.): Fuldai évkönyv (828–901). Annales Fuldenses (Katona Csete)
TÖRTÉNETI IRODALOM FULDAI ÉVKÖNYV (828-901) Annales Fuldenses Ford., bev., jegyz. Veszprémy László (Corpus Fontium Antiquitatis Hungaricae 1.) Martin Opitz, Bp. 2022. 190 oldal Veszprémy László fordítása bilingvis kiadásban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja és Moravcsik Gyula Intézete által szerkesztett Corpus Antiquitatis Hungaricae sorozat első részeként jelent meg. A kötet azon kezdeményezések sorát gazdagítja, melyek a korai magyar történelmet (akár tágakban is) érintő források egészének magyar nyelvű közzétételét szorgalmazzák, és amiben - üdvözlendő módon - több magyar kiadó és intézmény (Attraktor, Magyarságkutató Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) is élen járt az elmúlt időszakban. Az Annales Fuldenses (továbbiakban: AF) a kora középkori Európa és a korai magyar történelem egyik becses forrása. A nagy Karoling évkönyvszerkesztések egyik utolsó példájaként számontartott évkönyv a 714 és 829 közötti események leírása során az Annales Regni Francorum (Ed. Georg Heinrich Pertz - Friedrich Kurze. MGH SS. rer. Germ. VI. Hannover 1895., továbbiakban: ARF) szövegére támaszkodik, bejegyzései csak ezt követően bírnak önálló forrásértékkel. A főként a keleti frank területek történetére összpontosító szerkesztmény a 901/902. évig tárgyalja az eseményeket, párhuzamosan az inkább a Karoling Európa nyugati féltekéje ügyeivel foglalkozó - és a 882. évig vezetett - Annales BertinianFA (Ed. Georg Waitz. MGH SS. rer. Germ. V. Hannover 1883., a továbbiakban: AB). Az HA kései, megbízhatónak ítélt adatai a korai magyar kalandozásokról és a honfoglalás előzményeiről, valamint utolsó szakaszának menetéről is tájékoztatnak, így érthető módon már régóta a hazai szakmai diskurzus homlokterébe kerültek. Részletesen olvashatunk ugyanis olyan - korai történelmünkben fontos szerepet játszó - személyekről, mint Szvatopluk morva fejedelem, Liutpold bajor őrgróf majd herceg, vagy Arnulf keleti frank király és császár, valamint olyan meghatározó eseményekről, mint a 895-896. évi bolgár-magyar konfliktus, a 899-900. évi itáliai hadjárat és Pannonia meghódítása vagy a morvákkal szembeni csatározások. A korábban magyar nyelven csupán szemelvényekben ismert AF-d 2019-ben Darvas Mátyás is lefordította és azt a kiadó elektronikus formában könnyen elérhetővé is tette (Fuldai évkönyvek. Annales Fuldenses. [A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 5.] Bp. 2019.). Ahogy arra Veszprémy előszavában utal, fordítása már évekkel ezelőtt (az előbbivel párhuzamosan) elkészült. Jelen kiadás azonban részletes bevezető tanulmányával és a modern szakirodalmat felvonultató jegyzetapparátusával kiegészíti (és emiatt kétségtelenül felül is múlja) a Darvas-féle kiadást. A bevezető tanulmány külön érdeme, hogy tisztázza a forrás kézirati hagyományát. Az első, Friedrich Kurze által publikált kritikai kiadás szemléletétől — mely az évkönyv szerkesztési fázisait konkrét személyekhez (Einhardhoz, a fuldai szerzeteshez, Rudolfhoz és annak tanítványához, Meginharthoz) kötötte — Veszprémy szerint „végleg elbúcsúzhatunk” (23.). Franz Staab kutatásai alapján csupán „mainzi” és „bajor” redakciókat különíthetünk el, melyeknek szövegváltozatait a megfelelő helyeken hozza is a fordítás (106. és 115-től). A szakmai bevezető részletesen kitér az évkönyv forrásaira is. Ismerteti például az AF más frank évkönyvekhez való viszonyát, és képet ad a korabeli frank kolostorokban fellelhető forrásanyagról (levelekről, köriratokról, szóbeli értesülésekről). Az évkönyv merít továbbá a klasszikus és késő antik auktorok (Vergilius, Tacitus, Prudentius stb.) műveiből is; e szövegösszefüggések közül Veszprémy több olyat is sikeresen azonosított, melyek a nemzetközi kutatás figyelmét is elkerülték (31-34.). Steffen Patzold kutatásaira alapozva a tanulmány 815 SZÁZADOK 157. (2023) 4. SZÁM
