Századok – 2023
2023 / 4. szám - FUTBALLPÁLYÁK, KÉNYSZERPÁLYÁK - Barát Bence: Ellenfelekből ellenségek. Az FTC–MTK ellentét kialakulása és rétegei 1926 előtt
ELLENFELEKBŐL ELLENSÉGEK Az alapítást követő években az FTC társadalmi háttere viszonylag jól körülhatárolható csoportokból állt. Mindenekelőtt kiemelendő a Ferencvárosi Polgári Kör szerepe, mely az 1940-es évekig rendszeresen a klub társas összejöveteleinek, közgyűléseinek, rendezvényeinek otthont adó intézménnyé vált. Springer és Gráf mellett az alapító Vajda Károly, Gabrowitz Kornél és az alapszabályokat kidolgozó Keönch Boldizsár is tagja volt a Polgári Körnek, Kurfürst Miksa az alelnöki, Tolnay Lajos pedig az elnöki teendőket látta el a szervezetben. Ennek a kapcsolatnak, illetve a tagok személyes ismeretségeinek köszönhetően az FTC hamar soraiban tudhatta Ferencváros értelmiségének számos képviselőjét; ebbe a csoportba tartozik Hecht Ernő, Schneider Béla és Keönch Boldizsár ügyvéd, illetve több iskolaigazgató és tanár-tanító, mint Jeny József, Eller Ferenc és Kárpáti Béla, akik közül utóbbi - nem mellesleg - az 1901-ben megalakult futballszövetség alelnöke is volt.35 Az értelmiségiek mellett — az MTK kezdeti éveivel ellentétben — a Ferencvárosi TC élvezte a kerület vagyonosabb polgárainak támogatását, amiről tanúskodik, hogy több klubtagot találunk a korszakban összeállított virilislistákon, név szerint a már említett Tolnay Lajost, Springer Ferencet és Hecht Ernőt, továbbá Hindy Kálmánt, Hirsch Istvánt, Bayer Dezsőt, illetve Schreil Jánost.36 kötődéseit (Torna) és exkluzivitását (Club). Hadas M. - Karády V: Futball és társadalmi identitás i. m. 95. Vö. RejtőL.: Kilenc klub krónikája i. m. 649. 35 Ahogy az MTK esetében, úgy itt is érdemes megemlíteni, hogy az FTC is képviseltette magát a sportsajtóban, mivel az 1900-as évek elejétől soraiban tudhatta az 1893 és 1913 között megjelenő Sport-Világot szerkesztő Horváth Ferencet és Balogh Hugót. Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 4-6. 36 Vö. Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 4—9. 37 Fővárosi Közlöny, 1900. március 2. 294-295., november 23. 1438., 1905. március 17. 341., július 7. 1053., 1906. december 25. 1729-1730., 1910. március 25. 598.; Bertalan D.: Keresztény vagy zsidó? i. m. 4—6. A fenti csoportok valamelyest egyezést mutatnak az MTK társadalmi bázisával, ám jól kivehető, hogy az FTC mögött jóval tehetősebb polgári réteg állt, mint Hungária úti riválisánál. A tagok országos vagy helyi politikai életben vállalt szerepe, valamint felekezeti megoszlásuk tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak a két egylet között, mely tulajdonságok végig meghatározóak maradnak a tárgyalt időszak folyamán. Míg az MTK-ban az első világháborúig csak elvétve találkozhattunk az országos politikai életben szerepet vállaló vagy a városi tanácsban pozíciót betöltő személlyel, az FTC-ben ez a csoport megkerülhetetlennek számít. Springer és Tolnay országgyűlési képviselők mellett Kurfürst Miksa, Sperl Flóris, Schön Rezső, Hirsch István, Hecht Ernő, Gráf József, Hindy Kálmán és Vajda Károly is a budapesti törvényhatósági bizottság tagja volt a századfordulón, Bárdy István pedig a kerületi főmérnöki, míg Tatár János a kerületi orvosi teendőket látta el.37 636
